2021. 09. 25., szombat, 18:37
A szerző lánya péntek este a kaposvári színházban tekintette meg a darabot, valamint az édesapja, Kálmán Imre hagyatékából nyílt kiállítást.
Pénteken régen várt bemutatóra volt hivatalos a kaposvári színházat szerető közönség: legendás, örökérvényű és nagyívű, mások mellett kortárs színházi érvényességgel bíró rendezések után újra látható Kaposváron Edvin, a konvencionális, főúri udvarban nevelkedett herceg és Szilvia, a tisztalelkű sanzonett románca. Két, egymástól végtelenül távol lévő világ, amiket épp ésszel, talán lehetetlen lenne összekapcsolni. A Csiky Gergely Színház alkotói és művészei azonban, a közkedvelt zenés színházi darabbal fölülírták a pandémiás időszak egymástól kényszerű távolságra ítélő múlt idejét, és önfeledten ünneplték a találkozást a közönséggel, és az igaz szerelem beteljesülését.
Az előadás érdekessége, hogy – mint Olt Tamás rendező korábban elmondta –, a sokféleségében is érvényes és hiteles színrevitelekben Cecíliát, az ifjú szerelmesek boldogságát megakadályozni kívánó, korábban szintén sanzonettként működő, és mostanra már főúri körökben forgó hercegnét, intrikái miatt, mintha rendre „fölmentenék” az egyes produkciók végén.
Pedig, ha jobban belegondolunk: ő az, aki gátat szabna a két fiatal közös, kiteljesedő életútjának. Olt Tamás szerint az új kaposvári Csárdáskirálynőben Cecília nem mentesül a közösség értékítélete alól. S, hogy miként is?... Kiderül a Csiky Gergely Színház Csárdáskirálynő-előadásából.
Péntek este a premier előtt a legendás zeneszerző tiszteletére Pillanatkép Kálmán Imréről címmel kiállítás is nyílt a színház Különtermében, a tárlaton Kálmán Imre hagyatékának izgalmas darabjai láthatók. A kiállítást dr. Fülöp Péter igazgató nyitotta meg, aki az eseményen személyesen köszöntötte Kálmán Yvonne asszonyt, Kálmán Imre lányát.
Yvonne asszony magyarországi látogatása alatt, elfogadva a színház meghívását, édesapja operettjének kaposvári bemutatóját is megtekintette.
A tárlat október 3-ig lesz látható a nézők számára,
akiket egy órával az előadások előtt várnak a komponista hagyatékából összeállított tárgyak és más meglepetések.
| Az alkotók ajánlója az előadás elé |
| „Minden generációnak megvan a maga Csárdáskirálynő-élménye. Ki a Cecíliákért rajongott, mások Miska pincér iróniáján mosolyogtak, vagy éppen Bóni gróf – hogyan is fogalmazzunk finoman…: „szétszórtságán” kacagtak, és minden bizonnyal akadt, aki Szilvia és Edwin herceg szerelmének beteljesüléséért izgult. A népszerű operettet talán azért is játsszák ennyire gyakran a hazai színházak, mert Kálmán Imre fülbemászó melódiái nem csak a színházban, hanem mindennapi életünkben is elkísértek és elkísérnek mindenkit, nézőt és színházi alkotót egyaránt. Ha bármelyikünk bánatos volt, azt énekelte magában, hogy: „Az asszony összetör.” Ha szerelmes, akkor az „Álom, álom, édes álom” járt a fejében. S, ha néha kicsapongott, akkor, bizony előfordult, hogy miközben a „Hajmási Péter, Hajmási Pált” zengette és „beugrott a nagybőgőbe”, véletlenül szétrúgta az oldalát is. Van ez így. Ettől olyan izgalmas, varázsos és szép az élet, hiszen emberek vagyunk. Függetlenül attól, hogy sanzonettnek, vagy bécsi hercegnek születtünk.” |
