2021. 01. 05., kedd, 11:03
Az egyetemet működtető 5 tagú kuratórium elnöke Csányi Sándor lesz.
A korábbi Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől a hatékonyabb és magasabb színvonalú felsőoktatás érdekében alapítványi fenntartásban működik tovább – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az egyetemet működtető 5 tagú kuratórium elnöke Csányi Sándor. Az egyetem neve is megváltozik: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek fogják hívni és új stratégiája lesz.
Online sajtótájékoztató:
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérése alapján a magyar agrárium felemelése iránt elkötelezett, jelentős szakmai, üzleti-vezetői és politikai tapasztalatukkal a meglévő akadémiai tudást gazdagítani képes személyek dolgoznak majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában. Az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése.
Magyarországon az agrárium történelmileg kiemelt ágazat, hazánknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy ezen a téren is a régió vezető országává válhasson. A koronavírus-járvány ismét rávilágított arra, hogy a nemzeti szuverenitás, a gazdasági és társadalmi stabilitás egyik alapvető eleme a megfelelő élelmiszerellátás zavartalan biztosítása – áll az ITM közleményében, amely bemutatja a Szent István Egyetemből lett Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) céljait és vezetőit.
Az intézményi modellváltást követően, rugalmas kereteket biztosító struktúrában a MATE fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek. A felsőoktatásért felelős miniszter felkérte az alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait, akik a felkérést elfogadták, munkájukat a zökkenőmentes átmenet érdekében a lehető legkorábban megkezdik. A tagok stratégiai vízióval, pénzügyi és menedzsmenttudással támogatják az intézmény fejlődését, a képzés korszerűsítését.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója,
tagjai:
- Nagy István agrárminiszter,
- Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja,
- Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és
- Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
Az intézmény stabil, önálló, fenntartható működéséhez, infrastruktúrájának megújításához rendelkezésre álló pénzügyi támogatás és vagyon öt campuson több mint 13 ezer hallgató oktatásának színvonalát növeli – sorolja a tárca.
A modellváltáshoz fűződő elvárás, hogy a MATE sokszínű képzési palettájára építve, és a hazai agrárgazdaság, -képzés és -kutatás nemzetközi elismertségét növelve, 2030-ra bekerüljön a világ 100 legjobb agrárfókuszú egyeteme közé – fogalmazott a minisztérium.
Csányi Sándor, a kuratórium vezetője az online sajtótájékoztatón elmondta, megvizsgálták, hogy jelenleg hol tart a magyar felsőoktatás, és milyen lépésekre van szükség annak érdekében, hogy tovább fejlődjön. Megnézték, hogy milyen modellt követnek a nemzetközileg is jó hírű agráregyetemek, és arra jutottak, hogy a magyar felsőoktatás fragmentált, az oktatott tantárgyak struktúrája és súlya nem korszerű, nem a mezőgazdaság érdekeit szolgálja, nem elég vonzó a felsőoktatás előtt álló fiatalok számára.
Olyan szakemberekre van Magyarországnak szüksége, akik a vidéki élet bástyái lehetnek, hogy hatékonyan közre tudjanak működni a vidéki élet szervezésében és a vidéki közösségek egyben tartásában
– mondta a kuratórium vezetője. Hozzátette, fontos, hogy a diákok a legkorszerűbb ismereteket szerezzék meg, és az egyetem elvégzése után azonnal hasznosítható tudással rendelkezzenek.
Ugyanolyan fontos számunkra minden kar, fenn kívánjuk tartani a jelenlegi struktúrát, az egyetem vezetése az eddig végzett munkájával bizonyította azt, hogy mindenki megfelelő munkát végez.
Dr. Nagy István agrárminiszter és a kuratórium tagja mindehhez hozzátette, hogy az új integrált egyetem a magyar mezőgazdaság és vidék megújulásának záloga, ami a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének növelését szolgálja.
– A hazai agrár- és élelmiszeripar fellendüléséhez jól képzett, használható gyakorlati tudás birtokában álló fiatalokra van szükségünk. Jelenleg az iparág tradicionális képe nem biztosít vonzó karrierlehetőséget a fiatalok számára, nem látják benne a kitörési lehetőséget. Nagy kihívást jelent, hogy inspirálhassuk a fiatalokat, hogy a képességeiket a magyar agráriumban kamatoztassák – hangsúlyozta a miniszter a sajtótájékoztató alatt. Kiemelte: a létünk alapja, hogy a magyar vidék gazdasága és társadalma is képes legyen a megújulásra, ami a fiatalok nélkül elképzelhetetlen.
Ez nemcsak egy szakma, hanem egy életforma is
– mondta dr. Nagy István.
A sajtótájékoztatón Bedő Zoltántól elhangzott, hogy a versenyképes agrárgazdaság fontos eleme a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovációs tevékenység. Hozzátette, a megújult egyetem egyik célja, hogy tevékenysége mind az alapozó, mind az alkalmazott kutatásban és fejlesztésben, valamint az innováció területén a tudomány és az agrárgazdaság számára egyaránt releváns eredményeket érjen el, egyszerre támogatva a hazai élettudomány területeit és a kapcsolódó iparágakat.
Prof. dr. Horn Péter azt hangsúlyozta, hogy olyan tudást kell átadniuk a hallgatók számára, ami ötvözi a tudományok minden ágát, és előtérbe kell helyezni számukra a gyakorlati képzés hátterét is, hiszen a mezőgazdaság gyakorlati szakma.
Lázár János elmondta, rendszerszintű változásokra van szükség a magyar agráriumban, és minden siker az oktatással kezdődik.
Prof. dr. Gyuricza Csaba arról beszélt, hogy az intézmény életében a 2021-es esztendő az új szervezeti felépítés véglegesítéséről fog szólni, ami megalapozza az egyetem hatékony és gazdaságos működését, valamint megteremti az oktatás és a kutatás közötti összhangot. Ezt folytatják majd az oktatás tartalmi és módszertani megújításával és fejlesztésével, az innovációs tevékenység korszerűsítésével, a szorosabb hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok kialakításával, valamint az egyetem infrastruktúrájának modernizációjával.
A sajtótájékoztatón a Kaposvár Most arról kérdezte prof. dr. Gyuricza Csaba rektort, hogy a most már nevében is megerősítve agrárfókuszú új intézményben milyen jövő vár a Kaposvári Campus gazdaságtudományi, pedagógiai és művészeti karára.
Válaszában Gyuricza Csaba elmondta, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem öt tudományterületet foglal magában, s
BÁR NEVÉBEN AGRÁRFÓKUSZÚ, UGYANÚGY MEGTARJA AZ UNIVERSITAS JELLEGÉT, MINT A HASONLÓ KÜLFÖLDI INTÉZMÉNYEK, AHOL TÖBB TUDOMÁNYTERÜLETEN VÉGEZNEK OKTATÁSI-KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGET.
A tendencia ezeken az egyetemeken, hogy 50-55 százalék az agrárirányú képzések aránya, és ez hasonló lesz az új hazai egyetem esetében is.
A rektor kiemelte e tudományterületek közötti átjárhatóságot és együttműködést, melybe belefér a gazdaságtudomány és a pedagógia, valamint a Kaposváron hagyományokkal bíró művészeti kar is. Mint mondta, ahogy együttműködött eddig is Kaposváron a négy tudományterület, úgy folytatódni is így fog tovább február elsejétől a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem berkeiben.
Csányi Sándor, az egyetemet működtető 5 tagú kuratórium elnöke, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a rektor válaszát kiegészítve kérdésünkre hozzátette, hogy szeretnék olyan pedagógusok képzését kialakítani, akikre lehet támaszkodni a mezőgazdasági szakképzés során is, mert nem csupán a felsőoktatás szorul fejlesztésre, hanem a szakképzés is.
