2020. 05. 06., szerda, 12:55
E heti beszélgetőpartnerünk: Szigeti Mónika pszichológus.
Május 4-től vidéken enyhültek a koronavírus-járvány miatti korlátozások. A diákok azonban továbbra sem járnak iskolába, és még mindig sokan dolgoznak otthon.
Pszichésen mennyi ideig vagyunk képesek elviselni egy ilyen rendkívüli helyzetet?
Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi ideig vagyunk képesek erre, és nem is voltunk felkészülve rá, hogy valaha ilyen helyzetbe kerülünk. Van azonban egy nagyon jó tulajdonságunk, az, hogy jól tudunk alkalmazkodni a mindenkori helyzethez. A többség ezért elfogadta ezt az új szituációt még akkor is, ha ez néha nagyon nehéz.
Hogy lehet felkészülni egy ilyen változásra?
Ebben a szokatlan helyzetben is fontos, hogy megfelelő stratégiákat építsünk ki, hogy meglegyen a kontrollérzetünk. Ehhez az kell, hogy legyen minden napra napirendünk, amihez igyekezzünk tartani magunkat. A gyerekeknél ez különösen fontos, sok feszültségtől kímélhetjük meg magunkat, ha van, amihez illeszkedni tudunk.
A gyerek először örültek az otthoni tanulásnak, mostanra azonban egyre többnek hiányzik a közösség.
Igen, ez így van. A gyerekek többsége erős szociális kapcsolódási igénnyel rendelkezik, felső tagozatban pedig még meghatározóbbá válik a kortársak szerepe, akik hiánya most felerősödhet. A mai gyerekek azonban előnyben vannak a 20-30 évvel ezelőttiekhez képest, mert a kapcsolattartásukban eddig is nagy szerepet játszott az online világ. Így is tudnak kapcsolatokat fenntartani, bár nyilván hiányzik a személyes kontaktus.
A szülőknek egyszerre kell átvenni az óvodai, iskolai társak és a pedagógus szerepét. Ez gyakran nem megy konfliktus nélkül. Mit tehetünk, hogy ezt elkerüljük?
A legtöbb családban természetes módon adódik feszültség a sok együtt töltött időből, az összezártság a gyerekeket is egy magasabb feszültségi szintre helyezi. Azért is nehéz ez a helyzet, mert sem a gyerekeknél, sem a felnőtteknél nem működnek a szokásos feszültséglevezetési stratégiák. Sok türelemre és empátiára van szükség mindegyik félnél.
Hogyan hat a sok együtt töltött idő a párkapcsolatokra?
Ez a helyzet a stabil párkapcsolatokat is nagyon megviselheti, bár nyilván erősítheti is. Ahol azonban korábban sem volt minden kerek, ott a feszültség tovább fokozódhat, ilyenkor erőteljesebben előjönnek a különbözőségek. Érdemes energiát szánni arra, hogy próbáljuk megismerni, megérteni a másik a működésmódját, érzéseit, gondolait, egy kicsit fókuszálni más megoldásmódokra is, mint arra, amiben mi gondolkodunk.
A legnehezebb helyzetbe az idősek kerültek. Hogy tudjuk oldani az elszigeteltségüket?
Fontos a családnak odafigyelni a magányos idősekre, gondoskodással, és kapcsolattartással, ami nemcsak a segítségnyújtásra, hanem az érdeklődésre is kell, hogy irányuljon. Az időseknek most több oldalról is támogatásra van szükségük, a magányosságuk és a szorongásuk miatt is, hiszen minden pillanatban azt hallják, hogy ők a legveszélyeztetettebbek, és ez nagyfokú szorongást okozhat.
Több mint 50 napja tartanak a korlátozások, melyeket hétvégeken egyre többen szegtek meg. Mi ennek az oka?
Kialakult egy hamis biztonságérzet, hiszen nem voltak a közelükben megbetegedések, nem voltak veszteségeik, így az emberek többségében kialakult egy olyan elgondolás, talán nem is lesz nagy baj. A járvány természete szerint azonban most jön majd a neheze, és most lenne igazán szükség arra, hogy mindenki maximálisan betartsa a szabályokat.
