2020. 05. 02., szombat, 12:15
Hányan jelentkeztek a 2020-as tavaszi érettségire, és mennyien léptek vissza a koronavírus miatt? Mennyien vizsgáznak jövő héttől a különböző tantárgyakból? Íme a részletek...
Közel 20 ezer érettségizővel lesz kevesebb
Korábban már írtunk róla, hogy 100 ezer főre tették az idei érettségizők számát, mielőtt még bejelentették volna a koronavírus miatti szabályváltozásokat. Idén ugyanis nem kötelező érettségizni, akik úgy döntenek, hogy nem akarnak májusban vizsgázni, azok ősszel tehetik majd le az érettségit. A jelentkezők április 21-ig visszavonhatták jelentkezésüket. Ezen felül, mivel a tavaszi érettségit csak végzős érettségiző diákoknak szervezik meg, a korábban megjelölt előrehozott, szintemelő vizsgák törlését nem kellett kérelmezni, azokat automatikusan törölték. Így az Oktatási Hivatal adatai szerint jövő héttől a korábban becsült 100 ezerből, várhatóan mintegy 84 300-an érettségiznek majd, 1 144 helyszínen.
Ennyien tesznek vizsgát a különböző tárgyakból
A vizsgaidőszakban összesen 69 470 végzős középiskolás érettségizik, és rajtuk kívül 14 830-an tesznek majd legalább egy tárgyból érettségit. A jelentkezők várhatóan közel 355 300 vizsgát teljesítenek: 106 tárgyból 55 680-at emelt szinten, 182 tárgyból 299 620-at pedig középszinten.
Elsőként a magyar nyelv és irodalom vizsgára kerül sor: ebből a tárgyból középszinten 68 458-an, emelt szinten pedig 2 119-en vizsgáznak május 4-én. A következő napon matekból középszinten 65 630-an, emelt szinten 4 892-en érettségiznek. Május 6-án történelemből középszinten 64 342, emelt szinten 7 073 érettségiző vizsgázik. Majd az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 7-én angol nyelvből középszinten 34 693-an, emelt szinten 14 521-en, május 8-án német nyelvből középszinten 10 365-en, emelt szinten 2 489-en érettségiznek.
A felvételit is érinti a helyzet, a ponthatárokat nem
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban elmondta, hogy bár az idei érettségiket máshogy tartják meg, ez a felvételi pontszámokra nézve nem jelent változást. Vagyis a ponthatárok megállapítási rendje nem módosul, továbbra is az utolsó felvett diák pontszáma lesz a végleges szám az egyes képzéseknél. A felvételivel kapcsolatban azt tervezik, hogy az augusztusi pótfelvételiket megtartják, így akik most esetleg kiesnek a felvételiből, akkor jelentkezhetnek, illetve az őszi – keresztféléves felvételik – lehetőségeit is tervezik kibővíteni.
A minimumponthatárok sem változnak, a jelenlegi szabályok szerint az alap- és az osztatlan képzéseken legalább 280 pontot, felsőoktatási szakképzéseknél pedig 240 pontot kell elérni ahhoz, hogy legyen esély bekerülni az egyetemre – aki ugyanis ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdheti meg tanulmányait. Az is fontos, hogy 2020-ban a felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell.
Hányan jelentkeztek alapképzésre?
A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek, a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen.
Mik voltak a legnépszerűbb alapképzési szakok a felvételin?
A toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el: gazdálkodási és menedzsment szakra 8908-an, kereskedelem és marketing- képzésre pedig 6498-an jelentkeztek. Tavalyhoz képest a harmadik helyre felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak 5133 jelentkezővel. Ezt a mérnökinformatikus- és a turizmus-vendéglátásképzés követi 4874 és 4399 felvételizővel. Az ápolás és betegellátást 4329-en, a programtervező informatikust 3762-en, a pénzügy és számvitelt pedig 3453-an jelölték meg. A top tízbe a gazdaságinformatikus és a kommunikáció- és médiatudomány szak is bekerült – az előbbit 3347-en, az utóbbit 3017-en választották.
