2020. 02. 23., vasárnap, 10:39
Annyi minden kering a neten, hogy muszáj tisztába tenni néhány dolgot.
Miért merőleges egymásra a bicikliút és a rámpa? Miért van egy luk a felüljárón? Miért kell ekkorát kerülni a gyalogosoknak? A Kaposvár Most megmagyarázó rovata következik.
Minek ekkora felhajtást csinálni egy hídépítéshez?
Nemcsak egy híd épül, hanem számos olyan közlekedésfejlesztési beruházás is, amely hosszú évtizedekre meghatározza a belváros és a Donner közúti infrastruktúráját. Gondoljon csak a Béla király utcai közúti-vasúti átkelő kiváltása érdekében készülő új felüljáróra, vagy a Csik Ferenc sétány meghosszabbítására! Ami a szűkebb belvárost illeti: az Áchim András út is új nyomvonalat kap, új aszfalttal. Ezen kívül kicserélik az út alatt húzódó összes vezetéket és csatornát. A Petőfi tér is új arculatot kap. Ha már hozzányúlnak, célszerű mindent egyszerre megcsinálni. Képzelje el, milyen rinya lenne, ha az új burkolatot havonta fel kellene törni csőtörés miatt!
De már hónapok óta fel van túrva és nem történik semmi.
Dehogynem. Látszólag lassúnak tűnik a folyamat, de rengeteg olyan munka van, ami kevésbé látványos. Ilyenek pl. a cölöpözések.
Na persze, nincsenek is cölöpök sehol...
Ezek betoncölöpök és a föld alatt vannak. Egy nagy fúrógép 20-30 méterre lefúrt a talajba, majd betonnal töltötték fel. Ezen a képen éppen ez történik:
Ezt a folyamatot megismételték több helyen is, majd markológéppel kikotorták körülötte a földet és a cölöpöt méretre vágták. Végül bezsaluzták és kiöntötték betonnal. Erre az alapra épültek fel a tartópillérek, azokra pedig a felüljáró rámpája.
És erre mégis mi szükség van? Ki az a hülye, aki otthon is 20 méter mély alapot csinál a házának?
Mondjuk az, aki mocsaras, vizenyős területre építkezik, és szeretné, ha az alap több száz tonna vasat, vagy éppen egy komplex háromszintes utasforgalmi irodát is elbírna.
Jó, ezt akkor értem. De láttam a Facebookon egy fotót a felüljáróról. Van ott egy luk a kanyarban. Nem lesz az ott veszélyes?
Az a liftnek a helye, éppen a napokban öntötték ki betonnal a fogadóhelyét. Hamarosan látványosabb lesz, amikor elkészül.
Azon a fotón az is látszik, hogy a híd merőlegesen érkezik az íves szakaszra, elég éles az a kanyar ott. Biztosan ki fognak sodródni a biciklisek.
Nem fognak, mert lesz korlát. Másrészt nem tudom, észrevette-e, hogy a régi felüljárón is merőlegesen csatlakozott (sőt, csatlakozik jelenleg is) az egyenes szakasz a rámpára. Ha eddig nem történt nagyobb baj, talán az új hídon sem fog.
Az egyik Facebook-csoportban azt írták, hogy a hídon biciklizők be fogják verni a fejüket a drótokba. Azért ezt jobban át kellett volna gondolnia a kivitelezőnek, nem?
Az a meglátásunk, hogy a mérnököknek és a tervezőknek valószínűleg több tapasztalatuk van hídépítésben, mint a kommentelőknek. Roppant fura lenne, ha egy ekkora beruházásnál pont a pászmákat nem vették volna figyelembe.
Ezek szerint nem vették...
De igen. A kétsávos bicikliút a híd nyugati oldalán, a sodronyokon túl fut el, a gyalogos rész pedig a keleti oldalon. A kettő között egy ún. zöldsáv lesz, fűvel és növényekkel. Az alábbi képen szemléltetjük, hogy milyen magasságban vannak a pászmák.
Nahát, ez a netes képről egészen máshogy fest...
Pontosan, ezért kell hiteles forrásból tájékozódni. Például a Németh István Program Facebook-oldaláról vagy a Kaposvár Most tudósításaiból. Kollégáink folyamatosan kapcsolatban állnak a kivitelezővel és tájékoztatják a lakosságot a beruházásról. És mutatunk egy látványtervet is, hogy még egyértelműbb legyen:
De azért ez a drótos megoldás elég bátor húzás volt. Láttam én már olyat, hogy az éjszaka leple alatt leflexelték és ellopták...
:D Ezek a pászmák (sodronyok) többféle méretűek, attól függően, hol helyezkedik el a hídon. A legvastagabb darab nagyjából egy tonnát nyom. Aki ezt elvágja egy éjszaka alatt, meghívjuk egy bambira.
Jó, de azért van egy-két furcsaság, amit biztosan nem úgy akartak az építők…
Egy laikus számára egy félkész építkezés csupa furcsaság. Jó példa erre az ún. ideiglenes támasz, amit egy használaton kívüli vágányra építettek rá. Akkor az internet népe azt hitte, hogy az egy végleges pillér, ami a síneken fog megöregedni. Azt a támaszt egyébként már hetekkel ezelőtt, egy éjszakai vágányzár idején elbontották.
Ja, persze, és a nem illeszkedő hídelemek?
Néhány hozzá nem értő, vagy szándékosan hangulatkeltő személy elhintette a Facebookon, hogy a hídelemek nem illeszkednek egymáshoz. Ezt többször is elmagyaráztuk egyébként videóban, hogy miért van így. Harminc tonna súlyú elemeket emeltek daruval a helyükre, centiméteres pontossággal. Hozzátesszük, már ez is nagy teljesítmény. A lerakás után következett a finomhangolás, amikor egy hidraulikus emelővel milliméterről milliméterre haladva pontosan egymáshoz illesztették és hegesztették a hídelemeket. Az illesztéseket a geodéták folyamatosan ellenőrizték, milliméter pontossággal.
Aztán, majd jól elengedi a hegesztés...
:D :D :D Nem, nem fogja. Ezek a hegesztések kicsit komolyabbak, mint amit otthon a garázsban csinálunk. Csak, hogy mindenki értse: minden illesztésnél az acél teljes vastagságában összedolgozták az elemeket, ehhez tíz varratot is egymásra húztak.
Ezek mindegyikét ultrahangos műszerekkel megvizsgálta egy külsős cég, majd tanúsítványt állított ki róla. Ha csak egyetlen légbuborékot vagy repedést találnak, azt kiköszörültetik és újrahegesztik. Ezért a hegesztésnél éppen olyan erős a szerkezet, mint a híd bármelyik más pontján.
Mese!
Nem az! Amikor bedaruzták a 70 tonnás pilont a helyére, mindössze két hegesztett szemnél fogták meg az egész monstrumot. Aztán öt nap volt, mire le tudták vágni az egyenként 70 kilogrammot nyomó szemeket az acélpillérről. Szóval ne aggódjon, az ükunokája alatt sem szakad majd le!
Térjünk át a jelenre! Lejövök a felüljáróról és le van zárva a Petőfi téri zebra. Miért kell ekkorát kerülni?
Nemcsak az új felüljárót építik, hanem - ha már amúgy is feltúrják a környéket - akkor a régi, több évtizedes, elég ramaty állapotban lévő közműveket (csatornák, csövek, kábelek stb.) is kicserélik. Ez csak bontással, földmunkával, daruzással oldható meg.
Jó, jó, de azért egy kis sávot lehetett volna hagyni a gyalogosoknak.
Sajnos nem. Elég ezt a fotót megnézni, és hamar rájön mindenki, hogy miért nem.
Azért egy kicsit egyszerűbben is megoldhatta volna a kivitelező a közlekedést...
Az építők a zöldmezős beruházást szeretik a legjobban, mert akkor nincs semmilyen zavaró tényező. A közlekedési központ kivitelezőjének az lett volna a legjobb, ha az egész környéket lezárják és senkit nem engednek be. Így nyugodtan tudtak volna dolgozni, s nem kellett volna például arra figyelniük, hogy éppen ki akar átbújni a mozgó daru alatt, vagy kinek a kutyája esik bele a talajvízzel feltelt gödörbe. A teljes lezárást persze az önkormányzat nem engedte (gondolja el, milyen felháborodás lett volna!), sőt, ragaszkodott ahhoz, hogy a kivitelezőnek minden esetben biztosítania kell járható útvonalakat. Ez természetesen kényelmetlenséget okoz a kivitelezőnek, s persze a közlekedőknek is, hiszen nem a megszokott körülmények között haladhatnak. Kompromisszumot kell, kellett kötni.
Ezért valaki gondol egyet és többezer ember elől elzár egy útvonalat...
Nem, egyáltalán nem egy ember találja ki. Minden forgalmirend-változást tárgyalások sorozata előz meg, melyen a kivitelező építésvezetőjén és az önkormányzat vezetőin kívül részt vesz a mentőszolgálat, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a busztársaság, a közszolgáltató képviselője is.
Éppen azért, hogy minden szituációra fel tudjanak készülni. Arra például, hogyan jutnak el egy beteghez, hol kell a rendőrségnek segítenie a forgalomirányításban, hogyan fér el egy tűzoltóautó vagy hulladékgyűjtő jármű egy korlátozásnál, stb. Sok mindent mérlegelnek, amikor meghoznak egy ilyen döntést és elkészíttetik a forgalomtechnikai tervet. Jelenleg ez a legjobb és legbiztonságosabb megoldás, a 300 méteres kerülővel együtt is.
Forgalomtechnikai terv? Nem csak valaki kimegy és teleszórja táblával a környéket?
Dehogy, ilyen alapos tervet csinálnak:
Azért a körforgalom nem hiányozhat innen sem. Másból sem áll ez a város, mint körforgalomból...
Nagyon helyes. A körforgalom az egyik leggyorsabb és legbiztonságosabb csomópont típus. A körforgalom „működik” éjjel is, gyér forgalomban és csúcsforgalomban is. A cipzár módszerhez hasonló bekapcsolódás - a keresztirányú forgalomba fokozatos behajtás - érvényesül. Valószínűleg, akik ellenzik vagy legalábbis negatív jelzővel illetik a körforgalmakat, azok nem tudják használni. Fontos szabály, hogy behajtásnál nem kell irányjelzést adni, de ez kilépésnél kötelező. A körforgalomban haladónak mindig elsőbbsége van!
De azt mondták, ez csak ideiglenes körforgalom!
Ami a vasútállomásnál van, az jelenleg csak ideiglenes körforgalom. A végleges, duplasávos körforgalom néhány méterre arrébb, a Szarvas üzletház előtt lesz. Amúgy olvasóink arról számoltak be, amióta az ideiglenes körforgalom megalakult, a vasútállomás környékén felgyorsult a haladás, kisebbek a dugók. Na, ugye!
Szőkőkút lesz benne?
Miért pont ebben ne lenne? :) Egyébként ezt nem tudjuk.
Az "új" pályaudvarról nem is beszélve. Alig lehet átjutni az út túloldalára. A sárga csíkok helyett igazán festhettek volna fel egy zebrát is.
Ez így igaz. Viszont egy zebrát, vagy hivatalos nevén gyalogátkelőhelyet meg kell terveztetni, engedélyeztetni kell és egy rakás feltételnek is meg kell felelnie, amik vagy nem adottak a helyszínen vagy a kivitelező számára nem volt megvalósítható. Ezért döntöttek a sárga csíkozás mellett, amit a KRESZ "különösen veszélyes hely útburkolati jelnek" hív. Ez a jelölés a közlekedők figyelmét hívja fel várható veszélyre, például egy lelépő gyalogosra vagy egy kikanyarodó tűzoltójárműre. Igen, ezért van ilyen felfestés a tűzoltóság és a mentőállomás előtt is. És ne feledd a 30 km/h-s sebességkorlátozást sem, mert a gyalogosok nemcsak a kijelölt helyen szeretnek átmenni, hanem bárhol. Toronyiránt, át árkon-bokron, beton terelőelemeken is. A lényeg, hogy vigyázzunk egymásra! Az előzékenység és udvariasság kifizetődő: sokkal gördülékenyebbé válik a közlekedés.
Akkor is tarthatatlan ez a felfordulás, az ember nem tud a napi megszokott útvonalán haladni, mert mindig valahol valamit lezárnak...
Sajnos egy építkezés ezzel jár. Viszont egyszer minden elkészül és akkor már csak emlék marad. Talán mindenki újított már fel otthon fürdőszobát. Nagyon kényelmetlen napokig, hetekig lavorból vagy a szomszédba átjárva fürödni, de mégsem nyavalygunk. Egy picit emlékezzünk vissza, amikor például a Berzsenyi utcát építették vagy a 48-as Ifjúság útját, esetleg a Kossuth teret. Vajon akkor is mindenki háborgott, vagy csak azért nem emlékszünk rá, mert nem volt Facebook és kamerás mobil?
Oké, most egyelőre nincs több kérdésem, de holnap lemegyek az építkezésre és körülnézek még…
Bátran kérdezzen, mi pedig válaszolunk!
