2020. 02. 20., csütörtök, 13:40
E heti beszélgetőpartnerünk: dr. Berta Gyula, allergológus-tüdőgyógyász szakorvos.
Aki köhög, krákog vagy asztma kínozza, jobb, ha az agyonreklámozott gyógyszerek helyett magához vesz egy dózis Berta Gyulát. A tüdőgyógyászszakorvos több mint 40 éve praktizál, szakértelme, empátiája példaértékűen legendás.
A mosdósi kórházban kezdte a szakmát, és onnan ment nyugdíjba négy évtized után. Soha nem vágyott máshová?
Remekül éreztem ott magam, Mosdós egy igazán kiváló hely volt, a magyar tüdőgyógyászat egyik zászlóshajója, ahol szinte klinikai gyógyítás és kutatás folyt. Többször hívtak nagy intézetekhez, de akkor megkérdeztem az igazgatómat, hogy ő marad-e, és miután mindig igent mondott, így én sem váltottam.
A nyugdíjas éveit sem pihenéssel tölti, jelenleg is dolgozik egy magánklinikán. Nem akarja abbahagyni a munkát?
Amíg szükség van rám, dolgozom, és így még mindig doktornak érzem magam. Úgy gondolom, hogy fizikailag és szellemileg is tónusban tart a munka, jó érzés, hogy ráadásul még segítek is.
Mennyit változott az elmúlt 40 évben a gyógyítás, hatékonyabban lehet ma gyógyítani a szakterületén?
Természetesen. Amikor elkezdtem a szakmát, nagy újdonság volt, hogy a TBC-nek megvan a gyógyszere. Akkoriban még gőzerővel építették a tüdőszanatóriumokat, amelyek később más funkciót kaptak, mert már hatékonyan lehetett kezelni a betegeket.
TBC ugyan már nincsen, a dohányosok száma azonban továbbra is magas. Milyen károkat okoz a cigaretta?
A dohányosok életkora átlagosan 10 évvel rövidebb, mint a nem dohányosoké. A cigaretta minden szervnek árt, de a légzőszervnek különösen. Dohányzáskor lassan épül le a tüdő, és mire a beteg úgy gondolja, hogy orvoshoz kell fordulni, akkor a legtöbbször a légzésfunkciójának már csak a fele van meg. Ma már azonban vannak olyan gyógyszerek, amelyek megállítják a romlást, sőt javulás is elérhető.
Korunk egyik népbetegsége az asztma. Mi hajlamosít az asztmára, kik a veszélyeztetettek?
Befolyásolja például a magzati környezet, hogy dohányzott-e az édesanya a várandóság alatt, vagy, hogy dohányos környezetben nő-e fel a gyerek. Passzív dohányzáskor ugyanazt a füstöt szívja be a környezet is, mint a dohányos, majdnem ugyanakkora mértékben. Ez mindenképpen hajlamosít az asztmára.
Mennyire jól gyógyítható ma ez a betegség?
A munkám első tíz-húsz évében szinte nem volt olyan nap, hogy szirénázó mentőautó ne hozott volna be Mosdósra asztmás rohammal szenvedő beteget. Ezek a nagyon súlyos formák ma már ritkán fordulnak elő, javarészt csak elhanyagolt eseteknél. A betegek a most használt gyógyszerekkel közel olyan életet élhetnek, mintha egészségesek lennének.
Elsőként szervezett Magyarországon kórházi tanfolyamot asztmásoknak. Milyen céllal?
Az volt a szlogen, hogy az asztmás beteg legyen okosabb az orvosánál, és sajátítson el mindent ahhoz,
hogy megfelelően használja a gyógyszereit, és alakítsa ki az életmódját. Betegoktatásra azonban ma is, és mindig szükség lenne, hogy a betegek tájékozottak legyenek az őket érintő kérdésekben.
Mennyiben segíthet ebben az internet?
Sokat, ha jó honlapokat talál a beteg, de árthat is, ha rossz információt kap, különösen a fórumokon, ahol a betegek egymással osztják meg a sokszor hibás elképzeléseiket.
Ön is válaszol a betegek kérdéseire egy weboldalon, de azonkívül is sokat ír. Min dolgozik jelenleg?
Kezdetben betegoktató kiadványokat készítettem az asztmáról, több kiadásban. Írtam könyvet orvosi tévedésekről is, jelenleg pedig cikksorozatokat készítek az orvoslás kapcsolódásáról az irodalomhoz, a képzőművészethez, a történelemhez. Ezekből a témakörökből előadásokat is tartok.
Mit csinál, amikor éppen nem gyógyít és nem ír?
A kívánatosnál is több időt töltök az internet előtt, részben a szakmám figyelésével, de sok időt töltök a négy gyerekemmel és tizenegy unokámmal. Nálunk huszonkét fő a legszűkebb család, és a feleségem tartja össze a famíliát.
