2019. 08. 29., csütörtök, 13:42
Rangos elismerésben részesült a közelmúltban Kaposvár környezetfejlesztési igazgatója. Kovács Katalinnal beszélgettünk.
Kovács Katalin az augusztus 20-i állami ünnepünk alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkeresztet vette át Kontrát Károly miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától. A szakembert a szakterületén végzett magas színvonalú szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként díjazta Áder János Magyarország köztársasági elnöke.
Meglepte az elismerés vagy egyáltalán lehet számítani egy ilyen magas rangú díjra?
Igen, meglepődtem, főként úgy, hogy először csak egy e-mailt kaptam, hogy elfogadom-e a kitüntetést, és nem is igazán tudtam, hogy miről van szó. Aztán amikor végigolvastam a levelet, nagyon meglepődtem és persze nagyon örültem, mert ez a kitüntetés nagy megtiszteltetés. A Belügyminisztériumban tartott ünnepélyes átadás pedig valóban megadta a módját, hogy átérezze az ember a díjnak a súlyát.
Milyen kötelességeket ró egy ilyen díj az emberre?
Nyilván ez a díj az ember életének és munkásságának egy mérföldköve. Jelzi azt, hogy valamit jól csinál, ugyanakkor egy jelzés arról is, hogy lehet még jobban csinálni, és továbbra is hasonló vagy még nagyobb erőbedobással kell a munkát végezni.
A kaposváriak jól ismerhetik, sok rendezvényen megfordul, tehát azt is látják, hogy nagyon fiatal. Miért pont a környezetvédelmet választotta hivatásának?
A környezetvédelem családi indíttatásból fakad, mert a szüleim egészen kicsi koromtól kezdve ilyen szemlélettel neveltek. A pályaválasztásnál a környezettan szakot választottam, amit Veszprémben végeztem, majd az egyetem után Kaposvárra kerültem. A mérnöki szakma során jöttem rá, hogy nemcsak a tanítás a célom, és így kerültem immáron több mint tíz éve a városházára.
Mi volt akkor a feladata?
Kizárólag a hulladékgazdálkodással foglalkoztam, a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program kapcsán pedig valóban ismerősen csenghet a nevem a kaposváriaknak, hiszen a városban az összes kék hulladékgyűjtő edényt nálunk lehetett igényelni, a projektet én vezettem. Később nyilván bővült a feladatkör, az általános és a városi környezetvédelmi programon kívül ma az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy 2030-ra a lehető legnagyobb mértékben energiafüggetlenné váljon Kaposvár.
A környezetvédelemben talán a leghangsúlyosabb az egyéni felelősségvállalás, de milyen szemléletet igényel ez egy város részéről?
Talán nincs is olyan túl nagy különbség a kettő között, mert ha valaki környezettudatos otthon, akkor valószínűleg a munkája terén is az lesz. A városi tevékenység során nagyon odafigyelünk a szemléletformálásra, rengeteg rendezvényt szervezünk gyerekeknek, családoknak, de az egyéb városi rendezvényeken is odafigyelünk, hogy jelen legyünk és felhívjuk a figyelmet a környezetvédelemre. Ilyen volt a Rippl-Rónai Fesztiválon és ilyen lesz a Miénk a város Fesztiválon az a környezetvédelmi játszósarok, ahol a kisebbeket is meg tudjuk szólítani. Kaposvárt globálisan nézve nagyon szerencsések vagyunk, hogy a városvezetés elkötelezett a környezetvédelem és környezettudatosság irányába. Minden beruházásunknál figyelembe vesszük, hogy a megújuló energiákat hasznosítsuk, a környezet- és klímavédelem szempontjából kedvező technológiákat alkalmazzuk.
Ugyanolyan fontos minden terület, például a szelektív hulladékgyűjtés, a LED-es közvilágítás vagy a környezetbarát buszflotta?
Igen, ugyanolyan fontos mindegyik. Az, hogy éppen mikor melyikre helyeződik nagyobb hangsúly az mindig az aktuális beruházásoktól, támogatásoktól függ. A hulladékgazdálkodásnak például volt egy viszonylag hosszú felfutása, amikor megpróbáltunk minél több embert elérni, hogy tájékoztassuk ennek menetéről, fontosságáról, és arról, hogy mit hogyan kell használni. A fejlesztések ugyanakkor most is zajlanak ezen a téren, új járműveket és konténereket szereztünk be, de elkészülnek a szemléletformáló kukatakaró rácsok és szervezzük a használt háztartási sütőolaj házhoz menő elszállítását is. Ugyanígy tovább fejlődik a LED-es közvilágítás, okosítjuk és bővítjük ezeket az eszközöket.
Napjainkban jobban figyelnek az emberek a környezetvédelemre és a környezeti hatásokra, mint néhány évtizede?
Fogékonyabbak az emberek a témára, de ettől függetlenül sokkal többet kell tennünk a környezetvédelem terén. Nem arra gondolok, hogy el kell mennünk tüzet oltani Amazóniába, hanem arra, hogy mindenkinek a saját háza táján rendet kell tenni, kevesebb hulladékot termelni…stb., kell, hogy érdekeljen bennünket a saját környezetünk.
