2019. 08. 22., csütörtök, 12:42
Felde Rebeka ránézésre ízig - vérig modern nő. A lelke azonban a múltba néz. Oda, ahonnan jöttünk, ahol a gyökereink vannak. A csinos, sportos, mindig mosolygós fiatal lány nagyanyáink, dédapáink dalait dúdolja és énekeli mindannyiunk örömére.
Honnan a vonzalom a népzene iránt?
Kislánykoromtól rajongtam a népzenéért annak ellenére, hogy akkor ez még nem volt menő. Ma viszont azt tapasztalom, hogy szerencsére egyre népszerűbb a népzene és a néptánc. A ruhák motívumaiban, a divatban is megjelennek népi elemek, a popszámokban is egyre többször nyúlnak a népzenéhez, és a néptánc is reneszánszát éli.
Emlékszel még az első népdalra, amit énekeltél?
Az óvodában tanultam az első népdalokat, lefekvéskor Ildi néni mindig ilyet énekelt, és otthon anyukámnak énekeltem vissza ezeket. Egy óvodai ballagásra énekeltem egy népdal csokrot, amelyre felfigyelt Husi Gyula, a Somogy Táncegyüttes citerása, és onnét már minden ment a maga útján. Turi Endre hívott táncolni, 12 évesen pedig Csíkvár Gábor énekelni.
Vannak olyan dalok vagy tájegységek, melyek dalai különösen közel állnak hozzád?
Nagyon szeretem a széki dalokat, a zenéjük és a táncuk is nagyon különleges, mélyek a szövegek, gyönyörűek a dallamok. Közel áll hozzám a moldvai népzene és természetesen sok somogyi dal is, amely igazán a miénk. A dédimamám is énekelt nekem somogyi dalokat, van olyan, melyet tőle gyűjtöttem, mert máshol nem találkoztam vele.
Bővíted a repertoárodat, tanulsz még új dalokat?
Igen, a népzenében az a legizgalmasabb, hogy bármikor találhatunk egy gyöngyszemet. Archív felvételekről tanuljuk a dalokat, és tervben van, hogy megkeresek egy adatközlőt is, hisz kevesen élnek már, akiket még lehet élőben hallgatni.
A közelmúltban jelent meg új albumotok, az” Elindult a Kaposvár”. Mikor ismerheti meg ezt a közönség?
A Miénk a város Fesztiválon lesz a bemutató, remélem, hogy a közönség is olyan örömmel fogadja, ahogy mi készítettük. Nagyon sokféle tájegységből szedtünk össze népzenét, az egész nagy Magyarországból vannak rajta számok, köztük egy somogyi dal, a címadó szerzemény.
A Somogy Táncegyüttesen kívül a Juhos Együttesben is énekelsz. Hogy kerültél oda?
A Somogyban kezdtem, és egy fellépés után odajöttek hozzám a néptáncos fiúk, hogy van egy együttesük a Juhos, lenne-e kedvem énekelni benne. Természetesen igent mondtam, és nagyon örülök, hogy a Somogy Táncegyüttesből, mint egy nagy fából kinőnek kisebb ágak, mint például a Juhos.
Ezek szerint van, aki tovább viszi a fáklyát?
A Somogy Táncegyüttes tagjai közül a gyerekek biztosan, és itt van a Z-Generáció is, amely óriási öröksége a mi tevékenységünknek.
Elképesztő energiád van. Mindig pörögsz, és nem csupán a táncban, énekélésben, de a sportban is jeleskedsz. Milyen edzéseket tartasz?
Zónaedző vagyok, ez egy aerobikedzés, és ezen belül létrehoztam egy speciális edzést, a folkzónát, ami olyan népies aerobic, ahol népi hangulatú zenék és táncelemek is megjelennek. Ezt nagyon szeretik a sportolók, ahogy megszólal a népzene, rögtön megjelenik a mosoly az arcokon. Mindenkiben benne van, hogy szeretjük azt, ami a miénk, a hagyományainkat, a régi zenét és a táncot.
Törékeny alkatod ellenére egy keményebb sportot, a TRX-et is űzöd. Erről mit lehet tudni?
Ez egy kicsit férfiasabb edzésforma, egy hevederrel kell a saját testsúlyunkat mozgatni, rehabilitációban és élsportban is kiválóan alkalmazható ez az edzésforma. Bár sokan nem nézik ki belőlem, de kemény kezű és szigorú edző vagyok. Semmit sem szeretek félgőzzel csinálni.
