Lőrinc ilyenkor még nem pisil, csak a könnyei hullanak

2019. 08. 10., szombat, 16:20

Igaz az ország más tájain csak a sárgadinnye lucskosságáról, lőrincességéről beszélnek. Kapolyon Lőrincet hugyosnak mondják, mert általa a dinnye és az uborka veszít értékéből.

A nap időjárásából az őszre következtetnek: ha szép, tiszta az idő, napfényes ősz lesz, jó bortermés várható (Lábod, Mesztegnyő). Állitólag Lőrinc-nap után a szúnyogok is csípősebbek (Kapoly). Ha esik, jó lesz a bortermés – mondják a buzsákiak.

Az angol-szász néphagyomány az augusztusi meteorhullást, azaz a hullócsillagokat nevezi Szent Lőrinc könnyeinek. Őket nem érinti a dinnyés probléma.

Szent Lőrinc könnyei, vagyis a Perdseidák augusztus egyik legszebb látványosságát biztosítják. Persze csak akkor, ha tiszta lesz az égbolt, és ha hajlandóak vagyunk hajnalban kiülni a csillagos ég alá.

Szent Lőrinc:

A legenda szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett (258. aug. 10.), rostélyon sütötték meg. Helyzetéhez mérten meghökkentő humorérzékről tett tanúságot. Amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!” A pápája szomszédságában ünnepelt Lőrinc a IV. század óta az egyik legnépszerűbb szentje a kereszténységnek. Fiatalemberként ábrázolják, diakónusi dalmatikában. Attribútuma a boronára emlékeztető rostély. Mártíriuma a pecsenyévé pirító augusztusi forróság jelképe.

• néphagyomány
• népszokás