2018. 11. 19., hétfő, 10:30
Somogydöröcskén szokás volt, hogy ezen a napon "elásták a búcsút". Somogyban is emlegetik az Erzsébet-nap időjárásjelző szerepét: Erzsébet megrázza a dunyháját, lehetséges a havazás. A buzsákiak szerint, ha Erzsébet havazik, megmaradhat tavaszig.
Somogydöröcske német eredetű evangélikus vallású lakosai Erzsébet-napkor (templomuk felszentelésének évfordulóján) háromnapos búcsúi mulatságot tartanak. Az itteni szokások Somogy megye más, német telepesek által lakott községeiben is jellemzőek. Már pénteken megkezdik az előkészületet: sütnek-főznek, szombaton kacsát vágnak, a nagyobb rokonságot várók még hízót is vágnak le. A mulatság a szombat esti harangszóval kezdődött. Először a legények elmentek ahhoz a pincéhez, ahol egy évvel korábban elásták a „búcsút”. (Ez egy borosüveg volt.)
A bál négy előtáncos legénye fogta az üveget, és elvitte a paphoz, aki áldást mondott fölötte, majd másnap délutánig nála hagyták. Ezt követően szombaton éjfélig báloztak. Vasárnap délután a templom udvarán a pap az egybegyűltek jelenlétében a „búcsú” fölött rövid imát mondott, majd a borosüveget a templom falához csapták. Erre rákezdték a zenészek is, elvonultak a táncházba, vacsoraidőig táncoltak. A lányok táncpartnerüket hazavitték vacsorázni, utána a lány édesanyja visszakísérte őket.
A német községekben szokás volt, hogy a falu egyik főbb helyén egy birkát (ürüt) kötöttek ki, amelyet a búcsú alkalmából árvereztek el. A birkapörköltöt kedden, a búcsú utolsó napján az egyik pincénél fogyasztották el. A záróaktusként elásták a „búcsút” (egy üveg bort).