2018. 11. 07., szerda, 11:50
Arról, hogy az elmúlt hónapokat a mezőgazdaságban miként lehetne jellemezni és összefoglalni, dr. Gombos Sándort, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnökét kérdeztük.
Ugyan még nincs vége az évnek, de a mezőgazdaságban dolgozóknak a naptárak utolsó lapjai nem is jelentenek semmit, hiszen nekik egész évben helyt kell állniuk, évszaktól és időjárástól függetlenül állandóan akad tennivaló a földeken.
Somogy megyében mekkora területen folytatnak mezőgazdasági munkát a gazdák?
A 600 ezer hektáros megyéből 253 ezer hektár a regisztrált szántó, mintegy 180 ezer hektár az erdő, a többi pedig a települések, parlagok és nádasok területe.
Hogyan oszlik ez meg a növények között?
A 253 ezer hektáron korábban volt egy jól bevált termesztési rend, ami az utóbbi 6-8 évben egy dologban változott jól láthatóan, mégpedig abban, hogy a régebben 100 ezer hektáron termesztett kukorica vetésterülete évről évre esik vissza, idén mindössze 68 ezer hektár. Ez azzal magyarázható, hogy az utóbbi két évet leszámítva nem kedvezett az időjárás ennek a növénynek, így a gazdák a profitábilisabb növények felé fordultak, nevezetesen az olyan olajos magok irányába, mint a napraforgó, a repce, a szója vagy a borsó. Napraforgóból 30 ezer hektár, őszi káposztarepcéből 25 ezer hektár vetésterületünk van. Idén ezzel a nagyságrenddel szerintem Somogy az ország legnagyobb napraforgó termesztője. A cukorrépa termőterülete szintén drasztikusan csökkent, az eddigi 2,5 ezer hektár felére.
Milyen eddig az idei év a gazdák szempontjából?
Egy mérsékelten jó évről beszélhetünk. A növénytermesztés termésátlagai nem érik el a tavalyi évit, de azokhoz közelítenek. A kalászos gabonák esetében például csaknem 1 tonnával kevesebb a hektáronként betakarított termés mint egy évvel korábban, akkor 6 tonna volt, most 5 tonna. A megyében 51 ezer hektáron termesztettek búzát, 55 ezer hektáron olajos magvakat, a többin pedig kisebb volumenű kalászos növényt. A kukorica betakarítási munkálatai a végéhez közelednek, itt a termésátlag 8,9 tonna hektáronként, ami közelít a tavalyi adathoz.
Mi a helyzet az őszi vetésekkel?
Repcéből elvetették a tervezett 25 ezer hektárt, őszi árpából 10 ezer hektár lesz, amiből 9 ezren már a földben vannak a magok. Az őszi búzából 53,5 ezer hektárt terveztek vetni, amiből 50 ezer hektáron már végeztek a munkálatokkal.
Hogyan befolyásolja a jelenlegi enyhe időjárás a növények fejlődését?
Sajnos ez a hosszú, száraz meleg ősz ugyan kedvez a betakarításnak, de nem kedvez a vetésnek. Augusztus végén, szeptember elején, amikor a repcét vetették, még volt nedvességtartalma a földeknek, de aki október végén vagy most novemberben kényszerül földbe tenni a magokat, annak több problémával is szembe kell néznie: egyrészt a szárazsággal, másrészt ezzel az abnormális meleggel. A gabonáknak is van egyfajta biológiájuk, és most hűvösebb időre lenne szükségük.
Túl korán, túl gyors ütemben kezdenek el növekedni?
Épp ellenkezőleg, inkább később indul fejlődésnek, a száraz meleg ugyanis nem segíti elő a csírázást. A mag így egyszerűen csak „úgy van” a földben, aztán majd az első esők hatására elkezd hajtani, és ha akkor jönnek a mínuszok, a rendkívül érzékeny, csaknem 95 százalékos víztartamú gyököcskét ezek nagyon megviselik. A gabonák persze kiheverik majd, de ideálisabb lenne egy hűvösebb ősz a fejlődésük miatt. Mi gazdák nagyon félünk attól, hogy a mostani melegnek meg lesz a böjtje.
Ez mit jelent?
Azt, hogyha márciusban, március végén fagyok lesznek, akkor az nagy károkat fog okozni. Gondoljunk csak arra, hogy Somogy megyének egyik nagyon fontos növénye a kajszibarack, de mondhatnék még sok olyan növényt, amelyekben a márciusi hidegek visszafordíthatatlan károkat tudnak okozni. Azok a virágrügyek, amik most, az enyhe idő miatt kivirágoztak, tavasszal már nem fognak virágozni, így termésük sem lesz.
