Puszpángmolyok ellen a növényekért

2018. 05. 17., csütörtök, 13:34

A puszpángmolyok egyre nagyobb veszélyforrást jelentenek a térség növényeire. Már kinőtték magukat puszta zavaró tényezőből, ezért ideje tenni valamit ezen kártékony élősködők ellen. A lehetőségekről tartott megbeszélést Szita Károly polgármester és Tóth István növényvédelmi mérnök a városházán.

A puszpángmolyok hernyói teljesen tönkreteszik az összes olyan növényt, amire rámásznak. Szerencsére a város növényeit sikerült megvédeniük a mérnököknek, nem beszélve a koros fáinkról, az 1500 hársról és platánról.

Ezeket a fákat elbírálják, melynek során minden egyes fát bevizsgálnak az Erdészeti Egyetem munkatársai. A fák rendezése mellett a cserjék nyírásáról is szó esett, melyek a gyalogos átkelőknél könnyítik majd meg a közlekedők láthatóságát.

- Kaposvár zöld területe igen jelentős. Már eleve szűrt levegőt kapunk a Zselic vagy a Deseda felől, de ezt továbbszűrik nekünk a város nagy zöld területei. Azt nem mondhatom, hogy ez a zöldállomány kitűnő állapotban van, hiszen jelentős a koros fáknak a száma, vegyes az állomány, ami nem egy rossz dolog, csak megnehezíti a növényvédelmet, illetve állandó odafigyelésre, kémiai védelemre van szükségük. Ráadásul sokkal több az új kártevő, mint évtizedekkel ezelőtt – világosított fel Tóth István.

A legnagyobb probléma az ilyen kártevők vegyszeres irtásánál, hogyha hosszú ideig ugyanazzal a szerrel támadják őket, akkor egy idő után alkalmazkodnak hozzá, immunissá válnak.

Selyemfényű puszpángmoly:

Közepes termetű, szárnyfesztávolsága 40–45 mm. Mindkét pár szárnya selyemfényű fehér, széles barna szegéllyel, az első pár szárny középtájékán, további barna folton jellegzetes fehér félholddal. Egyes területeken megfigyeltek teljesen barna egyedeket is, de a félhold alakú fehér folt ezeknél is szembetűnő volt.

A faj az puszpáng (Buxus) nemzetség károsítója, hazánkban gyakran ültetett örökzöld puszpángot (Buxus sempervirens) és kislevelű puszpángot (Buxus microphylla) valamint a nemzetség többi tagját egyaránt megtámadja.[3] Károkat a táplálkozó hernyó okoz. Kezdetben csak hámozgatja a leveleket, azaz csak a levél egyik oldaláról rágjA le a levél szöveteit, később teljesen elfogyasztja azokat, akár tarrágást is végezve a puszpángon. A rágáskép, a szövedék és a nagy méretű szemcsés ürülék miatt kártétele nem téveszthető össze más hazai puszpáng-károsítóval.

Eredeti élőhelyén évente 5, Európában általában 3 generációja van évente. Az eddigi megfigyelések szerint Magyarországon is 3 nemzedéke fejlődik. A nőstények csomókban rakják petéiket a levelek fonákára. A kikelő hernyók a levelek hátoldalán, rejtőzködve élnek, először csak hámozgatják a leveleket, majd a teljes levéllemezt elfogyaszthatják, erős fertőzöttség esetén csak a szárak és levélnyelek maradnak a növényen. A fejlett hernyók bábozódáshoz készülve leveleket gyűjtenek maguk köré, ezeket lazán összeszövik, itt történik a bábozódás, ebből repülnek ki a lepkék.

Ezeket olvasta már?