2018. 02. 07., szerda, 12:33
Nemrégiben Kaposváron tartották a XX. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozót, ahol a szakmai programon túl, a szakértők kiválasztották azt a mézet, ami a leginkább megfelelt a kritériumoknak, és ebből lett a tavalyi év „Somogy Méze”.
Ennek kapcsán körbezsongtuk Hanzel Róbert méhészt, aki a díjat hazavihette, és akit a méhészkedésről, a mézkészítésről, és az ezzel járó kihívásokról kérdeztük.
Mióta méhészkedsz, és mennyire végzed komolyan a mesterséget?
Hat éve méhészkedek, Kaposmérőben. Most már másodállásban, főállásban pedig mezőgazdasággal foglalkozom családi gazdálkodóként.
Melyek a mézkészítés legnagyobb nehézségei?
A legnagyobb kihívás az időjárás, legtöbbször minden egy hajszálon múlik attól függően, hogy éppen miként alakulnak a környezeti viszonyok. A másik nagy probléma a méhbetegségek, amik egyre nagyobb számban jelennek meg. Számos kezdő méhész nem ismeri fel időben a betegségeket, ami veszélyes lehet mások állományaira is.
Miért veszélyes az idei, enyhe tél a méhekre?
Amikor tíz-tizenöt fok felett van a hőmérséklet, akkor ki szoktak repülni a méhek. Ilyen időben a méhanyák szinte folyamatosan fiasítanak, azt nem hagyják ott, még akkor sem, ha beüt egy nagy hideg. Úgymond ráülnek, és hiába van mellettük, fölöttük élelem, nem táplálkoznak. Ennek eredményeként akár egy egész kaptár ki tud pusztulni.
Hogyan kell elképzelnünk például az akácméz elkészülésének folyamatát?
Először is elkezd virágozni az akác, és jó esetben egy hét vagy tíz nap alatt behordják a szükséges nektárt a méhsejtekbe a dolgozók. A kaptáron belül vannak olyan méhecskék, akiknek az a feladata, hogy besűrítsék ezt a nektárt, szétkenik a sejteken, a falakon, és közben szellőztetnek, hogy a nedvesség elpárologjon belőle. Amikor már úgy érzékelik, hogy ez a méz megérett, és nem tud megromlani, akkor viasszal lepecsételik, lefedik a sejteket. Ilyenkor a méhészek megnézik a családokat, és ha látják, hogy le vannak fedve a sejtek, akkor kiveszik a kereteket. Leszedik a viaszsapkákat, majd a kereteket beteszik egy gépbe, ami kipergeti belőlük a mézet. Ezután egy több fázisú szűrővel megszűrik, és végül pedig hordókban tárolják a kész terméket.
Mitől kristályosodik ki a méz? Van köze ennek a cukorhoz?
Az egy tévhit, hogy a kikristályosodott méz nem jó minőségű, mivel a kikristályosodás a méznek egy természetes tulajdonsága, ezzel szemben a hamis méz mindig híg marad. Vannak olyan mézek, melyek lassan, és vannak olyanok, melyek gyorsan kristályosodnak, az akácméz például éveken keresztül folyékony marad.
Mennyire kötődsz a méheidhez?
Érzelmi kötődés nélkül szerintem ezt a munkát nem lehet csinálni, szeretem ezeket a kis állatokat, és szerencsére nem vagyok allergiás a csípésükre, bár reumás már biztosan nem leszek.
