2018. 01. 11., csütörtök, 18:06
Az értékek megőrzéséről, azok fontosságáról szólt az ünnepi Megyehét csütörtöki programja. A hagyományoknak megfelelően idén is átadták az Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címeket, illetve a Somogyi Érték díjakat is kiosztották.
Biró Norbert, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte a hagyományok és értékek megőrzésének fontosságát, a Somogy Megyei Önkormányzat e téren betöltött szerepét. „Somogy Megye Közgyűlése mindig is fontosnak tartotta hagyományaink, értékeink megőrzését. Szerencsés helyzetben vagyunk mi, somogyiak, hiszen számtalan kincs található megyénkben. A Drávától a Balatonig megszámolni sem lehet azokat az értékeket, melyeket a természet adott Somogynak vagy éppen valamely alkotó, művész kulturális teljesítménye netán építészeti öröksége hagyott nyomot és maradandót az utókornak. Erkölcsi kötelességünk ezeket megőrizni az utókornak, hogy unokáink is gyönyörködhessenek bennük. .. Az elismerésből évente legfeljebb tíz adható. Az első évben 9, azt követően 10-10 érték kapta meg a címet, 2008. óta pedig évente 5. Idén apró változás történt, ezúttal 3 kitüntető címet adunk át… Az ideivel együtt 92 ilyen cím került kiosztásra.”
Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címet kapott 2018-ban Kisbajom település faluközpontja és a Népi Hagyományőrző és Erdei Iskola, Kozma Ferenc életútja és a siófoki Női Kar.
Dr. Vörös Tamás, a Somogy Megyei Értéktár Bizottság elnöke szintén az értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy közösen kell tennünk ezért. A mai napon elismertekkel együtt már 121 érték szerepel a megyei értéktárban.
A Somogy Megyei Értéktárba 2017-ben felvett értékek: a szőlősgyöröki Jankovich-kastély és parkja, Göre Gábor figura (Gárdonyi Géza-alak), a nagyberki Agrártörténeti gépgyűjtemény, Buzsák néptánc és népdal öröksége, a Lullai Kiállítás és Helytörténeti Gyűjtemény, a www.somogy.hu - Somogy Portál, az iharosberényi szelídgesztenye, a „Gyenesei Pálinkárium”, az ágneslaki arborétum, a sziágyi Erdészeti Erdei Iskola, Kereki Fehérkő vára, Együd Árpád életműve és hagyatéka, valamint Csíkvár József életműve.
| Örökségünk – Somogyország Kincse Cím |
|
Kisbajom település faluközpontja és a Népi Hagyományőrző és Erdei Iskola Az apró, 400 fő lakosú zsáktelepülés Belső-Somogyban az évtizedek óta tartó következetes falufejlesztés eredményeképpen olyan települési arculattal rendelkezik, amely követendő példa kellene, hogy legyen minden magyar falu számára. Az igényesen kialakított közterületek, szépen felújított középületek, rendezett porták idilli faluképet alkotnak, bíztató jövőképet sugallnak. „Az országos műemlékvédelem alatt álló Református Parókia teljes felújítása során alakították ki a Népi Hagyományőrző és Erdei Iskolát. Ez az épület szolgál szálláshelyként a vendégek számára, de van még lehetőség sátrak, lakókocsik elhelyezésére is. A parókiát övező skanzenben a népi építészet emlékei között zsuppfedeles talpas ház, csűr, kukoricagóré, kovácsműhely és régi lakóház található. Az intézmény célja, hogy az itt eltöltött idő alatt a gyermekekben kialakítsa és megerősítse a környezettudatos szemléletmódot. A környező erdőkben húzódó tanösvények élővilága erdész segítségével ismerhető meg. Az őstölgyesekben, égererdőkben védett növények, növénytársulások találhatóak. Az európai hírű somogyi gímszarvas-állomány mellett az őzek, szarvasok, vaddisznók is nagy számban találhatóak a környéken. A régi, paraszti életmód, állattartás bemutatása céljából lovak és más háziállatok kerültek az erdei iskola udvarába, de nem hiányoznak az erdei élővilág képviselői, az őzek sem. A faluban még ma is sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, állattartással. Megtekinthető egy tehenészet is. Kozma Ferenc életútja „Az 1826-ban Sörnyepusztán született majdani neves szakember gimnáziumi évei után kadétiskolába került, katonai pályára készült. Édesanyját korán elvesztve szigorú, kemény gondolkodású, de haladó szellemiségű édesapja nevelte, aki a kadétiskolát elvégző fiát Somogy vármegye nemesi lovastestőrségébe ajánlotta. Itt a fiatal katonatiszt, Kozma Ferenc rövidesen alhadnagyi rangot kapott. Az 1848-as év forrongásba hozta a fiatal lovastestőrtisztet, aki Pesten jelentkezett a magyar hadügyminiszternél és végigharcolta a szabadságharcot, egészen a világosi fegyverletételig. A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett, mert távollétében halálra ítélték. Először Léván húzódott meg, majd 1850-ben Baracskára került. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Domonkos Juditot, akinek párszáz holdas birtokán átvette a gazdálkodást. A kiegyezést követően, 1867-ben Deák Ferenc személyes kérésére állami szolgálatba lépett, miniszteri tanácsosként a magyar lótenyésztés ügyeit intézte. Kozma Ferencnek örök érdemei vannak a magyar lótenyésztés minőségi fellendítésében, különösen sokat ért el Mezőhegyes, Bábolna és Kisbér fejlesztésében, de kiválóan szervezte meg a népies lótenyésztést is. Mint az Állami Ménesbirtok vezetője, nagy sikereket aratott itthon és külföldön, ami alapján I. Ferenc József császár miniszteri tanácsossá léptette elő. Az 1878-as Párizsi világkiállításon az általa vezetett Mezőhegyes egyedülálló rangot vívott ki, nagy sikereket érnek el a kiállításokon és a lovasversenyek különböző szakágaiban. 1892. július 6-án agyvérzés következtében rosszul lett, majd meghalt. Baracskán temették el, de szellemiségét és munkásságát példaképként tisztelő tanítványai, követői, segítségéből Mezőhegyes, is méltó emlékművet emelhetett nagy tudósának, de tavaly a Kaposvári Állattenyésztési Napok megnyitóján a Sörnyéért Alapítvány kezdeményezésére a kaposvári Pannon Lovasakadémián is felavatták portrészobrát. Siófoki Női Kar Az ország egyetlen "bányász" női kara 1971-ben alakult a Siófoki Kőolajvezeték építő Vállalat támogatásával. Az énekkar 1991-ben vált egyesületté. Az éneklő közösség az évek, évtizedek során sok meghívást kapott, és részt vesz igényes és lelkes művészeti vezetők irányításával, felkészítésével rendezvényeken, fesztiválokon, egyházi és világi hangversenyeken, rádió és CD felvételeken, országon belüli és külföldi vendégszerepléseken. A fellépéseken elhangzó műsor összeállítását a sokszínűség, igényesség, a magas művészi fok jellemzi. A kórus repertoárjába tartoznak a gregorián daloktól kezdve, neves zeneszerzők egyházi és világi kórusművei. Az énekkar számos elismerő oklevél mellett két magas szintű minősítéssel rendelkezik, ezek: Aranyminősítés Diploma, valamint a Fesztiválkórus cím. A közösség elkötelezett baráti társaság, akiket összeköt az éneklés szeretete. Jelenlegi művészeti vezetőik: Bati Zoltán és Bati-Béleczki Anita, akik 2013 szeptemberétől új színt, lendületet hoztak magukkal, a kórus tagjainak a létszáma és a munka minősége is növekedésnek indult. 2015-16-os évadtól az együttes elhagyta a "Bányász" jelzőt nevéből, és Siófoki Női Karként működik tovább. |
