2017. 08. 28., hétfő, 17:26
Este kilencre érkeztünk hétvégén a Horror Cirkuszhoz. A díszlet koponyák tömkelege, akasztott emberek, karóra tűzött fejek. A szellő lágyan borzolta hajam, zizegtette a növényzetet, susogtatta a fák leveleit. A helyszín egy városszéli benzinkút mellett van, innen indulunk a borzongás világába.
A bejárat előtt maga AZ áll, egy valódi, bár kiakasztott láncfűrésszel. Meredten bámul, mikoron elhaladunk előtte. Fűrésze diszkréten berreg a kezében. Ha már kellőképp eltávolodtál tőle, s fellélegeznél, eszelősen utánad rohan, felizzítja fűrészét, hadonászik vele feléd. Ezt túlélvén léphetsz a sátorba, ha van merszed, leülhetsz.
Teljes sötét van. Épp csak néha felvillanó, sejtelmes fények. Vérfagylaló muzsika szól.
Halott, babaszerű arc, meredt szemek. Hátad mögül hajol eléd, belemered arcodba, kattogósan morog. Festett porcelán-hatású arca eltorzul, földön túli hangon síkit. Disznó maszkban settenkednek hátad mögé, hajadba birizgálnak.
De végül is kedvesen fogadták, hogy fényképezni akartuk őket, erre a produkció végén is lehetőség adódott. A műsor feszültségkeltő, színvonalas, izgalmas volt. A közönség mindvégig része volt az egész történetnek.
