2017. 06. 29., csütörtök, 16:12
Kovács Katánál elkötelezettebb környezetvédőt keveset találni szerte a megyében. Munkája példaértékű, elhivatottsága pedig szerencsére ragadós. Egyre többen vannak, akiknek fontos a környezetvédelem, akik ma már tudják, hogyha az utolsó fát is kivágják, és az utolsó folyót is megmérgezik, a pénz nem lesz ehető.
A közelmúltban vette át Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől a „Környezetünkért” kitüntetést. Hány év munkája van ebben az elismerésben?
Az egyetem elvégzése óta környezetvédelemmel foglalkozom, kezdetben pedagógusként, majd 2005-től a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnál, melynek legfontosabb célja egy modern, környezetbarát hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozása. 118 önkormányzattal közösen dolgozunk ezért.
A társulás egyik legfontosabb feladata a lakosság szelektív hulladékgyűjtésre való rászoktatása. Hogy állunk ezzel, sikerült-e ránevelni bennünket a hulladék szétválogatására?
Elég jól állunk, egyre kevesebb a vegyesen gyűjtött kommunális hulladék, s egyre több, amit a kék kukákba tesznek a lakosok. Természetesen van még min javítani, különösen az üveghulladék gyűjtése kapcsán, ahol még nem értük el az Európai Unió által elvárt mennyiségeket. A legjobb az volna, ha a kék kukákba az üveghulladékot is bele tudnánk tenni, de sajnos még nincs az a technológia, amellyel onnan ki tudnánk válogatni. Sűríteni fogjuk viszont az üveghulladék szállítását, amelytől szintén az eredményesség javulást várjuk.
A szelektív hulladékgyűjtésen kívül mi az, amit bárki megtehet, és meg is kellene tennie a környezetvédelemért, azért, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk?
Sok mindent tehetünk ezért, kezdve a tudatos vásárlástól a víztakarékosságon át az energiatakarékos izzók vásárlásáig, nap mint nap minden háztartásban és családban rengeteg lehetőség van arra, hogy óvjuk a környezetünket. Apró lépésekben eljuthatunk odáig, hogy egyre több napelemet használjunk, hogy egyre több ház legyen leszigetelve, hogy egyre többen használjanak környezetbarát fűtéstechnológiát.
Kaposvár is sokat tesz azért, hogy zöld város legyen. Milyen tervei vannak az önkormányzatnak a környezetvédelem terén?
Kaposvár szeretné, ha 2050-re – amennyire csak lehet – energiafüggetlen település lenne. Ez azonban nemcsak a városvezetésen, de a városlakókon is múlik. Nélkülük, az ő aktív közreműködésük nélkül ez nem sikerülhet. Ez mindenkinek érdeke, hisz mindenki a saját pénztárcáján is érzi, hogy mennyit tudott megspórolni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak egy kicsit mindenkinek oda kell figyelnie a takarékos energiafogyasztásra.
A környezetvédelem nemcsak a kaposváriak feladata. Globális problémát jelent környezetünk eszement pusztítása. Mi jelenti ma a legnagyobb veszélyt a bolygónkra?
A hulladékfeldolgozás ma óriási probléma. Az egy jó irány, és új szint, hogy elkezdtük a hulladékgazdálkodást a feldolgozás felé vinni, és értékes anyagként használni a hulladékot. Az összes többi, környezeti elemre is figyelnünk kell. A vízgazdálkodás és a vízvédelem is jó irányba indult el, de a levegő is egyre nagyobb veszélyben van. Ez az az elem, amit a legtermészetesebbnek veszünk, pedig egyáltalán nem mindegy, mit lélegzünk be.
Két gyermek édesanyjaként mit gondol, mikor kell elkezdeni a környezetvédelmi nevelést a családban, hogy működik ez egy környezetvédelmi szakember otthonában?
Van egy tinédzser lányom, és egy kisfiam. Azt tapasztalom anyaként és szakemberként is, hogy a kamaszok nem a legfogékonyabbak erre a témára. Ahhoz, hogy érzékenyek legyenek a környezetvédelemre, sokkal előbb fel kell erre hívni a figyelmüket, már óvodáskorban folyamatosan rá kell őket szoktatni erre a szemléletre. Én magam igyekszem a gyermekeimet a pazarló életmód ellen nevelni, arra szoktatni őket, hogy legyenek tudatos vásárlók, nézzék meg, mit és hol vesznek. Sokat járunk piacra, otthon pedig azt látják tőlünk, hogy ahol lehet, takarékoskodunk az energiával. Hiszek a jó példában, s abban, hogy a szemléletformálás eredményeként egyre többen leszünk zöldek, akik számára fontos a környezet védelme és megóvása.
