2017. 06. 14., szerda, 14:12
Kaposvár jó úton halad afelé, hogy elérje az évtized végéig megfogalmazott céljait, a polgármester azonban már fürkészi az azt követő időszakot is – derült ki Szita Károllyal folytatott beszélgetésünkből.
Miközben megkezdődtek a Németh István Program több évtizedre meghatározó beruházásai, s a korábbi tervek lassan valósággá válnak, a város vezetője az elmúlt hetekben számtalan találkozót kezdeményezett a kaposváriakkal annak érdekében, hogy a jövőben is közös tervezéssel és együttes erővel épülhessen a somogyi megyeszékhely.
Két lakossági fórumán is részt vettem az elmúlt hetekben, és feltűnt egy visszatérő szókapcsolata.
Mégpedig?
Többször így kezdte a reagálását: „őszinte kérdésére őszinte választ adok”. Miért hangsúlyos a jelző?
Semmi szándékosság nincs ebben, oka azonban nyilván van a szóhasználatnak. Jellemzően akkor kezdődnek így a válaszaim, ha egy-egy felvetést nem tudok támogatni. És többnyire nem azért, mert ne lenne rá pénzünk – persze, vannak ilyen kérések is –, vagy ne lehetne műszakilag megoldani, hanem azért, mert polgármesterként számos olyan szempontot kell mérlegelnem, amely egy kaposvári polgárnak nem feltétlenül jut eszébe, amikor megfogalmazza a gondját. Gyakran hálátlan szerep, de fel kell vállalnom, ez az én felelősségem, s bízom benne, hogy megértik az érveimet. Egyébként most is ennek szellemében válaszolok a kérdéseire.
Rendben, akkor említek néhány ilyen felvetést: fakivágás, parkolás...
...út- és járdaépítés, fekvőrendőrök telepítése, buszmenetrend, igen, többnyire ezek a jellemző témák.
Nem volna tanácsos ilyenkor engedni? Egy problémás fa kivágása nyilván nem nagy érvágás városi szinten. Vagy megépíteni egy húszméteres járdaszakaszt, szintén vállalhatónak tűnik egy jelentős útfelújítási program közepette.
Nem azért kérem a találkozás lehetőségét, hogy felelőtlenül ígérgessek, hanem azért, hogy megismerjem a kaposváriak véleményét, örömét-bánatát, s ha tudok, segítsek az általuk felvetett problémák megoldásában! Környezetvédőként tartom magam ahhoz, hogy fát csak akkor vágunk ki, ha okvetlenül szükséges. Ha ingatlant veszélyeztet, ha megbetegedett, s egy vihar esetén balesetveszélyt okozhat egy-egy elszáradt ága. Isten ments, hogy ilyenkor valakire ráessen! De azt is felvállalom, hogy csak azért nem fogunk kivágni fákat, mert időnként hullik róluk a gesztenye. Olyankor nem kell alattuk parkolni. Új járdát pedig mindenki szeretne, ez érthető is, itt viszont figyelembe kell venni, hogy elsőbbséget élveznek azok az utcák, amelyekben még nincs járda vagy csak rossz állapotú. Ehhez képest ott, ahol legalább az egyik oldalon sikerült már újat építeni, nyilván kevésbé van szükség a javításra. Amikor ezt elmondom, el szokták fogadni, különösen amikor elhangzik, hogy 280 kilométernyi járdáról kell gondoskodnunk. A problémák túlnyomó többségét azonban orvosolni tudjuk, ezekre konkrét vállalást és ígéretet is teszek.
Nyilván mindenki a saját közvetlen lakóterületének problémáit említi elsősorban, ám van-e olyan, ezeken túlmutató javaslat is, amely már a jövőről szól?
Természetesen. Az én feladatom éppen az, hogy meghalljam ezeket az előre mutató észrevételeket. Tanulni járok a kaposváriakhoz, mert nincs nálam a bölcsek köve, s tudom, hogy akkor érhetjük el a legjobb eredményt, ha megismerjük egymás álláspontját. Sokan el sem tudják képzelni, milyen értékes gondolatok hangzanak el ezeken a találkozókon. Tényleg csak egy példát említve: az átalakított hulladékkezelési rendszer számos következménnyel járt, ezek a tapasztalatok jellemzően a háztartásokban csapódnak le, a kaposváriak érzékelik a mindennapokban. Mindezek azonban hatással vannak a napi működésre, anyagi vonzatuk is van, de ami ennél is lényegesebb, utat mutatnak a jövőbe. Nagy öröm számomra, hogy egyre többen érzékelik, mekkora jelentősége van a zöld szemléletnek, az energiatakarékos megoldásoknak. Nagy szerepe van ebben a megújult buszflottánknak, amely már el is feledtette velünk a környezetszennyező, fekete füstöt eregető, gázolajjal működő buszainkat.
Ha már a környezetet említette: a készenléti rendőrség Cseri parkba tervezett körletépülete kapcsán elcsitult a vita.
Komolyan fel sem merültek ilyen szempontok, hiszen egy fát sem kell kivágni, sőt a park így lesz majd igazán a rendre és biztonságra vágyó cserieké. Örülök, hogy mindenki belátta: hatalmas lehetőségünk van most arra, hogy megállítsuk a pusztulást, felemeljük ezt a jobb sorsra érdemes városrészt. Természetesen a Donnerrel egyetemben, ahol szintén sok még a teendőnk.
Mégpedig közösségi tervezéssel...
Ebben sincs sok újdonság, hiszen Kaposváron mindig együtt tervezzük meg a jövőt, aztán közös akarattal valósítjuk is meg az álmainkat. Itt annyiban speciális a helyzet, hogy nem generálisan, egész Kaposvárra vonatkozóan kell orvosolnunk egy problémát, hanem csak egy-egy városrészben, amelyekben azonban rendkívül határozott lépésekre lesz szükség. Egy gondolatot azonban még engedjen meg! Bár régóta keressük az igazi megoldást a Cser és a Donner szlömösödésére, most egy olyan lehetőséget ragadhattunk meg, amelyet két évvel ezelőtt még nem láttunk magunk előtt. Ebből is érzékelhető: a kitűzött célokat nemcsak úgy tudjuk elérni, ha megvalósítjuk az előre eltervezett fejlesztéseinket, hanem ha élünk a változó világ kínálta lehetőségekkel. Most erre készülünk.
Végezetül térjünk át a Németh István Programra, hiszen újra építkezések zaja hallatszik városszerte, egymás után teszik le a nagyobb középületek alapkövét.
A célunk egyértelmű: minden egyes fejlesztésnek azt a célt kell szolgálnia, hogy a kaposváriak jobban éljenek. A 171 milliárd forintot ennek érdekében kell elköltenünk. Ezért újul meg a Csiky, épül új sportcsarnok és uszoda, ezért fordítunk rengeteg pénzt az iparterületeink megújítására, tesszük rendbe iskoláinkat, óvodáinkat, orvosi rendelőinket, és ezért épül meg végre a 67-es gyorsút is. Azt, hogy ez utóbbi mennyiben fog hozzájárulni a helyi gazdaság megerősödéséhez, pontosan nem tudom megmondani önnek, de hogy a 2x2 sávos, településeket elkerülő út nélkül nem tudunk egyről a kettőre jutni, az is biztos. A kaposvári munkaadók komoly versenyhátrányt tudhatnak le azáltal, hogy része leszünk az országos gyorsforgalmi úthálózatnak. Abban bízom, hogy az előnyök gazdagodó és bővülő vállalkozásokban, és sok-sok új munkahelyben testesülnek majd meg, így azoknak is sikerül majd elhelyezkedniük, akiknek ez ma még nem adatott meg, dacára annak, hogy az elmúlt két évtized legalacsonyabb munkanélküliségét mérik ma Kaposváron. Sokak számára talán most fog tudatosodni: valóban az évszázad beruházási programja kezdődött meg Kaposváron.
