2017. 02. 16., csütörtök, 16:09
Kalocsa várának középkori látképét a helyi múzeumban lehet megnézni, az ábrázolás nagyon hasonlít az ismert kaposvári vár Rossi-féle metszetére, ami a városházán is látható. Csak a Kapos szélesebb, ami értelemszerűen a másik képen a Duna. Mindkettőt Giacomo di Rossi rajzolta, ugyanabban az évben.
A különös hasonlóságra Dr. Szép Tamás hívta fel a figyelmünket. Az interneten akadt rá egy tanulmányra, ahol megtalálható a kalocsai várról készült metszet. Vajon melyik alkotás hiteles? A kaposvári vár korabeli ábrázolásai ellentmondanak egymásnak.
Kaposvár várának kezdeteiről viszonylag keveset tudunk, több, egymásnak ellentmondó feltevés ismert. Volt, aki okleveles adatból következtetve arra jutott, hogy már az 1230-as években vár állhatott itt a Kapos mentén, a mocsarakkal körbevett szigeten, más 1313-1348 közé teszi az itteni várnagy első említését és ezzel a vár létének igazolását. A bizonytalanságban nagy szerepet játszik, hogy Kaposvárt csupán 1421-ben említik először Kaposwarként, korábban Rulupulvárként szerepel a birtokos Rupul-család neve után. A vár a 14-16. század között többször is gazdát cserélt, s vélhetően több bővítési, átépítési perióduson is átesett.
Feltehetően egy klasszikus, négyzet alaprajzú mocsárvár lehetett, egy nagyobb lakótoronnyal – az építőanya tégla volt. Egy 1495-ös ostrom után valószínűleg át- és újjáépítették. 1526 után végvárrá lett, tovább erődítették, palánkból készült külsővárat kapott. 1555-ben elfoglalta Tojgun pasa és – egy rövid visszafoglalástól eltekintve – egészen 1686-ig török kézen maradt. A törökök 1556 és 1557 jelentősen átépítették, s náhié, azaz járási székhely lett.
Evlia Cselebi 1664-ben így írt róla: „Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának a fia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, mocsaras, mély völgyben áll, mint négy lábán a béka. A mocsár vize a Kapos folyón az árkon átfolyik s igen nagy víz. Vára nincs oly nagy, mint Kanizsa, hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján fagerendák vannak, körös-körül tömésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős és háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kert nélküli, szűk háza van. Szulejmán khán dzsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja, előtte felvonó hídja és tornya van.” Ezt a képet örökítették meg a vár korabeli ábrázolásai is, amelyek azonban ellentmondanak egymásnak.
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai: 1664-1666.
A kaposvári vár leírása:
| A kötetről: |
| Evila Cselebinek, a XVII. századbeli híres török útleírónak tíz kötetre menő, kéziratban fenmaradt útleírásaiból Áhmed Dsevdet, az Ikdám czímű török lap kiadója, hat kötetet már néhány évvel ezelőtt kinyomtatott Konstantinápolyban s az ötödik és hatodik kötetnek hazánkra vonatkozó része magyar fordításban is megjelent 1904-ben. Kaposvárról is készített leírást. |
| Wikipédia |
