2017. 01. 14., szombat, 09:08
Norvégiában 3700 ember van börtönben és 1300 elítélt van várakozólistán. Ennyien vannak, akiket jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, de nem tudják őket olyan körülmények között elhelyezni.
Ismét bíróság elé állt a norvég tömeggyilkos, Anders Breivik, de most ő a felperes. Azt kifogásolja, hogy négy éve egy magánzárkában, állítása szerint embertelen körülmények között tölti büntetését.
A börtönben három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat. Ő mindezek ellenére embertelen bánásmódra, kínzásra panaszkodik.
Panaszáradatában azt hangoztatta, hogy “emberségesebb lett volna őt lelőni, mintsem úgy bánni vele, mint egy állattal”. Az “állati bánásmód” kapcsán egyebek közt a mikrohullámú sütőben melegített ételek minőségére utalt.
Elviselhetetlennek tartotta azt is, hogy gyakran hideg a kávéja, és hogy műanyag evőeszközökkel kell ennie.
Sok a pénz, nagy a szabadság
Breivik fogvatartása – a háromszobás apartman – szigorított őrizetnek számít, hiszen Skandináviában vannak ennél nagyobb luxusok és sokkal “szabadabb” büntetésvégrehajtási intézetek is – hívta fel rá a figyelmet Tamàsi Erzsébet kriminológus a Ma estében.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára emlékeztetett rá, hogy a térség országaira az ún. nyílt szisztéma jellemző. A norvégok például azt vallják, hogy az elítélt csak a szabadságát veszítheti el, a jogait nem. Breivik ezért tanulhat politológiát az oslói egyetem hallgatójaként, és szavazhat is.
A szakember szerint a skandináv országok elég gazdagok ahhoz, hogy ilyen körülményeket teremtsenek, és eddig őket igazolta a bűncselekmények számának csökkenése is.
1300-an várakozólistán
Norvégiában 3700 ember van börtönben és 1300 elítélt van várakozólistán. Ennyien vannak, akiket jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, de nem tudják őket olyan körülmények között elhelyezni, ahogy ez az országban megszokott.
A kriminológus szerint ez azért van, mert Norvégiában is több az elítélt, mint a férőhely a büntetésvégrehajtási intézményekben, és a kisebb súlyú bűncselekményeket elkövetőket nem tartják olyan veszélyesnek, ezért ők otthon várhatják, amíg megkezdhetik büntetésük letöltését.
Exportálják az elítélteket
Háromszáz norvég rab például Hollandiában tölti büntetését, ahol hasonlóak a fogva tartási körülmények, mint a skandináv országokban, viszont olyan kevés az elítélt bűnöző, hogy az elmúlt években 19 büntetésvégrehajtási intézetet zártak be. Hollandiában egyébként 500 belga elítélt is tölti a büntetését – mesélte a műsorban Tamási Erzsébet.
A kriminológus arról is beszélt, hogy a norvég közvélemény is kezd elégedetlen lenni a raboknak biztosított luxussal, ráadásul a fogva tartottak 35 százaléka nem norvég, hanem többnyire román, lett, litván, illetve lengyel.
A kriminológus szerint a kérdés az, hogy meddig tartható ez a tolerancia. A norvégok rendszere kiválóan működött a maguk számára egészen addig, amíg meg nem jelentek a más kultúrából érkező idegenek. A Breivik-jelenség így egy kortünetként is felfogható – vélekedett a szakember.
