2016. 04. 12., kedd, 16:00
Az egész országot érintő problémára hívta a fel a figyelmet a közelmúltban egy napilap. A cikk a Somogy Megyei Zita Gyermekotthonban történt, az itt élő gyermekeket érintő atrocitásokról szólt. Utánajártunk, hogy sajátos esetről van -e szó, vagy a probléma túlmutat az intézmény falain.
A történet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által készített jelentéssel kezdődött. A hivatal szakemberei a törvényi előírásnak megfelelően végeztek ellenőrzést egy személyes látogatás keretében. A látogatás idején 30 gyermeknek kellett volna az otthonban tartózkodni, de közülük 9-en szökésben voltak. A legfiatalabb gondozott 13, a legidősebb 18 éves volt. A fiatalok többsége 1-2 évet tölt az intézményben.
Bár a szabályok szerint csupán anyagi okok miatt nem szabadna egy gyermeket kiemelni a családjából, a jelentés szerint a gyámhatóság időnként ezt mégis megteszi, és sokszor indokolatlanul hosszú az ellátási idő.
A gyakorlat szerint az otthonba kerülő fiatalok néhány hétig nem hagyhatják el az intézmény területét, sőt van, aki a családjával sem tarthatja a kapcsolatot. Ezek az intézkedések a szökések megakadályozását szolgálják.
A gyermekek jogait védő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ szakemberei lapunknak elmondták, hogy képviselőjük havonta egyszer tart fogadóórát az otthonban. Mint kiderült, a gyermekek részéről nem érkezett panasz hozzájuk amiatt, hogy korlátoznák a szabad mozgásukat. A fent említett izolációs gyakorlat pedig szerepel a gyermekotthon szakmai programjában. Az egyéni kimenők megvonását abban az esetben alkalmazzák, ha a gyermek akut állapota ezt indokolja.
Azon vélhetően senki sem lepődik meg, hogy a hazai gyermekotthonokban farkastörvények uralkodnak. A fiatalok sokszor nagyon kegyetlenek egymással, ráadásul a tettlegességet a falakon kívül intézik, így a gondozóknak esélyük sincs arra, hogy azt megakadályozzák. Ezeknek a gyerekeknek különösen fontos, hogy figyeljenek rájuk a felnőttek, mert belső iskola híján a fiatalok a városi iskolákba járnak, ahol könnyen konfliktushelyzetben találják magukat. Még súlyosabb helyzetben vannak azok, akik korábban büntetés-végrehajtási intézetben voltak.
| A fenntartó válasza |
| Megkerestük az intézmény fenntartóját, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot is, de nem engedtek be minket az intézménybe. Kérdéseinkre egy közleménnyel reagáltak: „A kormány egyik kiemelt társadalompolitikai célja az esélyteremtés, valamint a gyermekek Alaptörvényben garantált védelemhez való jogának biztosítása, ehhez kapcsolódóan a gyermekvédelem megerősítése, a speciális gyermekotthonok működésének javítása, a gyermekek számára szükséges férőhelyek biztosítása. Az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára tavaly utasította a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot országos stratégia kidolgozására, amelynek eredményeit munkacsoport vizsgálja. A jelentésben foglaltak alapján az államtitkárság soron kívül intézkedett a Zita Gyermekotthon tárgyi és személyi feltételeinek javításáról.” |
| Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság |
Az ombudsmani vizsgálat szerint a gyerekek és nevelők között jó a kapcsolat, és a rendszer hibája, hogy a dolgozók annyira leterheltek, hogy egy pszichológus foglalkozik az összes gyerekkel. A gyermekotthonokban nevelkedő fiatalok számára a legnagyobb veszélyforrás a drog és a gyermekprostitúció. Ezeknek a gyerekeknek kisebb a veszélyérzete, így szinte bármilyen szert bevesznek, amihez hozzájutnak, a prostitúcióban pedig könnyű pénzszerzési forrást látnak. Amennyiben a gondozókban felmerül a gyanú, hogy valamelyik neveltjük önmagát árulja, természetesen feljelentést tesznek a rendőrségen. A drogteszt elvégzése kizárólag hatósági eljárás keretében lehetséges, vagyis a gondozók megfelelő eszközök, és prevenciós stratégia hiányában tehetetlenek.
