2016. 04. 11., hétfő, 10:15
Kele Dórit már jól ismerhetik a kaposváriak, hiszen földink. A Munkácsy Mihály Gimnázium egykori, tehetséges tanulója mostanában a fővárosi irodalmi élet egyik meghatározó alakja lett. Blogol, s életre hívott egy új költészeti stílust, ő az InstaVersek anyukája.
A költészetről az emberek többségének a klasszikus irodalmi alakok és versek jutnak eszünkbe. Te mit tapasztalsz, mennyire vonzó ma verseléssel foglalkozni?
A versek és az olvasás szeretete nagyban múlik az iskolai tapasztalatokon, fontos, hogy a diákok elmondhassák a véleményüket az adott szövegről, és ne csak az a megoldás legyen jó, amit a tanár gondol. Sokan írnak verseket fiatalkorukban, szerencsére vannak olyan fejlődésre és megmérettetésre alkalmas táborok és versenyek, ahol kibontakozhatnak a tehetségek. Ahhoz, hogy az írás ne legyen öncélú, és eljusson a költő akár egy nagyobb kiadói szerződéshez, elengedhetetlen, hogy sokat olvasson. Meg kell ismerni a klasszikusokat és a kortársakat egyaránt. Itthon a nagy ügynökségek hiányában, a szerzőnek az alkotás mellett a saját brand-jét is ki kell alakítania.
A kortárs verseknek jellemzően mi a témája?
Nem hiszem, hogy lenne, vagy meg kellene állapítani egy egységes témát. Ezt a kérdést olvasói szemmel megközelítve, ízlés kérdése, hogy ki milyen verseket szeret olvasni. Én jobban szeretem, ha a szöveg tárgya valamilyen érzelmi állapot, pl. Balaskó Ákos Hajszál című versében, de minden alkalommal megráz a politikainak titulált Búcsúvers Kemény Istvántól is. A témánál azonban sokkal fontosabb, hogy a vers valamilyen hatással legyen ránk, valamilyen érzelmet váltson ki belőlünk.
Napjainkban divat még a rímelés vagy a mondanivaló súlya felülírja ezt az igényt?
Vannak szerzők, pl. Röhrig Géza, akik kedvelik a rímeket, a szabadvers a kortárs költők között azt hiszem, népszerűbb. A Facebook-on spontán indult Verslavina kezdeményezés elindítói, Szabó T. Anna és Lackfi János írnak rímes- és szabadverseket is, szóval igazából ez ízlés kérdése. Minden vers esetében szerintem fontos, hogy feszes, tömör legyen, ne terjengős, és ne felejtsem el az olvasás után rögtön. Részemről lehet mindkettő.
Az utóbbi években több kezdeményezés is indult, hogy populáris műfajjá tegye napjainkban a vers írást és olvasást. Te az InstaVersek mellett tetted le a voksod. Mik azok az instaversek?
A kortárs költészet kevés figyelmet kap, a költők és az írók minimális anyagi támogatás mellett alkotnak. A könyvpiac változása miatt nehéz évente megjelentetni könyveket, és természetesen, mint minden területen, itt is vannak tehetségesebbek és népszerűbbek is, és vannak, akikre kevesebb figyelem irányul. Az InstaVerset azért alapítottam két éve, mert úgy éreztem, valamilyen módon rá kellene irányítani a figyelmet az általam is kedvelt kortárs magyar versekre. A kezdeményezés a Facebookon fut, ma már több mint 8000 követővel. A kortárs verssorokat feldíszítem, befotózom, majd publikálom az oldalon. A költészetnépszerűsítő projektnek két irodalmi fesztivál, rendhagyó irodalomórák és nagy sajtóérdeklődés után idén egy, a Könyvhétre megjelenő különleges könyvvel lesz vége, amit a projekt tervezőgrafikusával, Szabó Imola Juliannával álmodtunk meg. Innentől az olvasók feladata továbbosztani a kortárs magyar verseket, ezzel a könyvvel nyújtunk egy kis segítséget ehhez.
Mi a legnagyobb előnyük és hátrányuk egy klasszikus verssel, mondjuk egy Kosztolányival, Adyval szemben?
Az InstaVersek esetében előfordulhat, hogy a képi megjelenítés elvonja a figyelmet az adott szövegről, amiatt is tesszük a kép leírásába a teljes verset tartalmazó linket, ezzel hozzuk egy kattintásra a szöveget az olvasótól. A kortársakat és a klasszikusokat is szokták azzal vádolni, hogy érthetetlen, semmi értelme és zavaros. Szerintem fontos, hogy mindenki megtalálja a maga érdeklődési területét, látnunk kell azt is, hogy nem baj, ha éppen nem szereti valaki a kortárs verseket, lehet, hogy a kortárs regények viszont lenyűgözik. Olvasni kell, mert minden egyes könyv, amit elolvasunk egy újabb utazási lehetőség a világról alkotott képünk körül, csak rajtunk múlik, hogy mit kezdünk vele, hogyan alakítjuk a történetet magunkban.
Hogyan tovább költészet, szerinted milyen irányba fejlődik ez a műfaj?
A slam poetry egy olyan előadói-költészeti műfaj, ami elsősorban a fiatalokat szólítja meg. Mivel több olyan slammer előadó is van, aki egyben költő vagy író is, talán nagyobb eséllyel nyúlnak a fiatalok a kortársakhoz. A slam poetry erre a közvetítésre mindenképpen alkalmas lehet. Ezen felül hiszek abban, hogy ha az iskolákban megfelelő olvasóvá nevelés történik, akkor később felnőttként is bátran nyúlunk majd könyvekért. Fontos, hogy a gyerekeknek meghagyjuk a szabad véleményalkotás jogát, hogy azt olvassa, amit szeretne.
