2015. 11. 23., hétfő, 13:08
Kétmilliárd forintból épül át, s kap új funkciókat a kórház kiürülő déli tömbje, miután Szita Károly polgármester és Orbán Viktor miniszterelnök október elején aláírta a somogyi megyeszékhely jövőjét alapvetően meghatározó megállapodást. Sorozatunk negyedik részében a gazdasági fejlődést és az életminőség javítását célzó beruházások közül az egykori kórházi terület átépítési terveit ismerhetik meg.
Minőségi közterülettel és új funkciókkal gazdagodik Kaposvár belvárosa, miután a kórház tömbösítési programjának 2016 tavaszi befejezését követően az önkormányzat átépíti a Bajcsy-Zsilinszky utcától délre eső csaknem kéthektáros területet.
A jelenleg még állami kézben lévő, ám hamarosan önkormányzati tulajdonba kerülő déli tömb városszerkezeti és várostörténeti szempontból kiemelten fontos területe Kaposvárnak: a műemlékileg védett klasszicista kórházépület, a helyi védett századfordulós kápolnaépület, az érett növényállomány együtt alkalmas arra, hogy továbbra is a kaposváriak szolgálatában álljon, ne a tőkeorientált fejlesztők kezébe kerüljön.
A fejlesztési elképzelés szerint a terület nagy része „okos parkként” biztosítaná a városlakók és a kórházban lábadozók számára a zöldterületet, de parkolók is épülnek, amellyel nagyban lehet segíteni a környék parkolási gondjait. Új funkcióval felruházva összesen két épület – a klasszicista stílusú anyaépület, illetve a kápolna – marad meg. Jelenleg egyeztetések zajlanak arról, hogy milyen célú hasznosítás jöhet szóba ezek esetében.
- A tervezési feladat gyakorlatilag egy belvárosi terület rehabilitációja, azaz egy felhagyott, funkcióját vesztett terület új városi funkcióval való megtöltése, a terület újraértelmezése.
A feladat jóval összetettebb, mint negyven-ötven évvel korábban, amikor a város infrastrukturális működtetése volt a legfontosabb. Ma már stratégiai célként a városi minőség fejlesztése fogalmazódik meg. A déli tömb hasznosítása során szeretnénk kísérletet tenni arra, hogy Kaposvár elszakad a klasszikus park és parkoló fogalmaktól, és innovatív módon közelíti meg a közterület és a park funkcióját: tudatformáló, a környezettudatos életmódra nevelő prezentációs területként - mondta lapunknak L. Balogh Krisztina városi főépítész.
A tervezett hasznosítás elemei:
- Bajcsy-Zsilinszky utca megnyitása
- 350 férőhelyes parkoló kialakítása
- Városi park kialakítása
- Új utca nyitása
- kápolna hasznosítása
- a kórházi anyaépület hasznosítása
A kaposvári kórház fejlődéséről
A kortársak is tisztában voltak vele, hogy a kórház létrehozása nem csupán a reformkori Kaposvár, hanem egész Somogy gyarapodását szolgálja. A megyegyűlés 1836-ban, egy újabb, sok áldozatot követelő kolerajárvány után mondta ki, hogy közadakozásból kórházat kell létesíteni a megye székvárosában. Az építkezés Windisch Lajos pécsi építőmester vezetésével 1840-ben indult a Fő utca és a Meggyes utca (a későbbi Németh István fasor) közti területen, s 1846. november 2-án nyílt meg az akkor még csak néhány ágyas megyei kórház. Az elsőként elkészült épület a Fő utcával párhuzamosan áll. Homlokzatán ez a felirat olvasható: „A szenvedő emberiségnek”.
Az eltelt csaknem százhetven év alatt az első, klasszicista stílusú épületegyüttest többször és igen jelentős mértékben bővítették. E téren nagy érdemeket szerzett az 1871-ben hivatalba lépett Szigeti-Gyula János kórházigazgató, aki három évtized alatt szívós és céltudatos munkával 364 ágyas nagy kórházzá fejlesztette az intézményt. A kórház pavilonrendszerben bővült, vagyis az egyes osztályok különálló épületeket kaptak.
Szigeti-Gyula János igazgató főorvos már nem érte meg a 20. századot; 1901 elején Sándor nevű fia lépett az örökébe a kórház élén, aki szintén évtizedeken át irányította a város legfontosabb egészségügyi intézményét. Egyebek közt ekkor, a század első évtizedeiben adták át a korszerűsített szemészetet, a szülészeti és nőgyógyászati pavilont, a gyermekosztályt, nyitották meg az új belgyógyászati pavilont (a százhúsz ágyas osztály a legkorszerűbbek egyike volt az országban), ekkor épült fel a negyvenágyas tüdőbetegotthon, s létesült önálló röntgenosztály.
A második világháború után megkezdte működését a fül-orr-gégészet és az ország első önálló vidéki ortopédosztálya, felavatták a bőrgyógyászati pavilont, megnyílt a szájsebészeti és a harmincágyas tüdősebészeti (később: mellkassebészeti) osztály. Az ötvenes évek közepén az országban harmadikként létesült a kórházban koraszülöttosztály, majd az önálló urológia is létrejött.
A megyei kórház, amely 1991-től a nemzetközi hírű bécsi bőrgyógyász, a kaposvári születésű Kaposi Mór nevét viseli, talán mégis az ezredforduló után változott, fejlődött a legtöbbet. Megépült a sürgősségi centrum, 2011 és 2014 között megvalósult a Pólus-projekt, azaz a több ütemre bontott tömbösítési program, 2015 nyarán pedig átadták a felújított műtéti tömböt. Az Európai Bizottság e háromlépcsős fejlesztést uniós nagyprojektté nyilvánította.
