2015. 01. 21., szerda, 13:21
Először lesz látható az eredeti Bodrog-Alsó-Bű területén feltárt székely-magyar rovásírásos lelet a Rippl-Rónai Múzeumban csütörtöktől, egy hónapon keresztül. A lelet Dr. Magyar Kálmán nevéhez köthető; a székely írás eddig ismert legkorábbi emléke.
Somogy megye eddig ismert első honfoglaló nemzetségének, a Bő nemzetségnek központját templomokkal, temetőkkel és falurészekkel együtt 1979–1999 között tárta fel a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága dr. Magyar Kálmán régész-történész vezetésével.
1999-ben a Bodrog-Alsó-Bű Temető-dűlőjében – Magyar Kálmán Gömöri Jánossal együtt – határozták meg a 10. század első feléből származó, 43 kohóból és 2 kenyérsütő kemencéből álló vaskohászati műhelyt.
Többhónapos munkájuk során 1999. március 24-én került elő a rovásírásos fúvókatöredék, több 9–10. századi hullámvonalas díszű kerámiatöredékkel együtt.
A fizikusok, Márton Péter (ELTE) archeomágneses és Szántó Zsuzsa (ATOMKI) C14-es vizsgálattal végezték el a leletek úgynevezett fizikai keltezését. Azok korát mindketten legkésőbb a 10. század első felére helyezték.
Az agyagból kiégetett kis töredéken lévő négy határozott betűalakot: a székely írás f, az o, a na ligatúra és a k jeleként Vékony Gábor (ELTE) határozta meg. Szerinte ezek a fúnák, fújnék szöveg igei alakjának az olvasatát adják.
A másfél évtizede előkerült – sok vitát is keltő – leletet Gömöri János, Magyar Kálmán és Vékony Gábor régészek 1999. november 3-án, a Magyar Tudomány napján mutatták be Budapesten az Akadémiai Intézet előadótermében az MTA öt tagjából álló szakbizottságának.
