2014. 04. 10., csütörtök, 05:57
Világéletében kötődött a mezőgazdasághoz, s a pályaválasztásnál sem volt kérdés, hogy az agrárium lesz az, ahol megtalálja a számítását. Dr. Gombos Sándorral, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara somogyi elnökével beszélgettünk.
Honnan az érdeklődés az agrárium iránt?
Paraszti gyökerekkel rendelkezem, a családom nagyon régóta gazdálkodással foglalkozik, főként szőlőgazdálkodással a Dél-Balatonon. Én magam is agrármérnökként végeztem és azóta is a szakmában maradtam.
Milyen út vezetett a kamarai elnökségig?
A diplomaszerzés után eltöltöttem néhány évet a gyakorlatban, majd szaktanácsadóként dolgoztam, végül az ország legnagyobb takarmánykereskedő vállalatánál helyezkedtem el. 2007-re akkorára nőtt a családi szőlőbirtok, hogy az ottani feladatok egész embert kívántak. Beintegrálódtunk egy jó nevű pincészetbe. 2010-ben meggyőztek, hogy a szakigazgatás területére jöjjek vissza dolgozni. Előbb a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal regionális kirendeltségének a vezetője lettem, majd tavaly óta a kamara megyei elnökeként tevékenykedem.
Ez a munka hagy időt arra, hogy visszatérjen a családi vállalkozáshoz, a gazdálkodáshoz?
A feleségem átvette a birtok kormányzását, de annyi időm marad, hogy a szabadidőmet a szőlőben vagy a borászokkal töltöm. Télen a pinceátvilágításokat végezzük, házasítjuk a borokat. A barátaim szerint a kamarában pihenem ki magamat, de ez nem így van, sokan el sem tudják képzelni, hogy mennyi a teendő a hivatalban.
Milyen jellegű a kamara tevékenysége?
Szolgáltató, gazdabarát kamarát működtetünk. Többek között a területalapú kifizetési kérelmekhez adunk, problémás földhasználatok igazolását adunk ki, pályázatokhoz kapcsolódó monitoring, ellenőrző feladatokat látunk el. Jelenleg az öntözés terén dolgozunk sokat, mert egy kormánydöntés értelmében ingyen fogja biztosítani az állam a gazdáknak az öntözéshez szükséges vízkészletet. Ez azért fontos, mert eddig nem az öntözést támogatták, hanem a kárenyhítési alapokból fizettek a gazdáknak. Csak az elmúlt két évben 200-300 milliárd forintos aszálykárról beszélünk országos szinten, Somogyban csaknem 10 milliárdnyi kár keletkezett, de ennek a tizedét sem tudják kompenzálni. Komolyan kell venni az időjáráshoz való igazodást, amit ebben az esetben az öntözéssel tudjuk megtenni.
Mi lehet kiugrási lehetőség a gazdák számára Somogyban?
A somogyi dió és a meggyültetvények szinte korlátok nélkül bővíthetők lennének. Kaposváron most épül egy alma sűrítmény készítő üzem, melynek a termékét az írek vásárolnák a nemzeti sörük alapanyagához. Tudomásom szerint 35 ezer tonna almát szeretnének felvásárolni, ami a somogyi termelés egynegyede. Ezeknek az ültetvényeknek a vízigénye is kevesebb, fokozatos csepegtetéssel ezt biztosítani lehet.
Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal a megyében?
16 ezer regisztrált tagunk van, de körülbelül 50 ezren lehetnek, akik a mezőgazdaságból élnek. Ebben benne vannak a cégek és vállalkozók is.
A fiatalokat is érdekli a gazdálkodás?A statisztika szerint egyre nagyobb az igény a fiatalokban a helyben maradásra, de a támogatások mértéke eddig elenyésző volt. Idéntől megnő a támogatás összvolumene és az egyénenként adható összeg is. Eddig maximum 40 ezer eurót kaphatott a fiatal gazda, most 70 ezer euró lesz az egy főre kiadható támogatás. Ugyancsak nő a keretösszeg is.
Azok, akik szeretnének gazdálkodással foglalkozni, fordulhatnak a kamarához információért, segítségért?
Igen a megyében 12 irodánk van, ahol munkaidőben elérhetők a munkatársaim, 40 kolléga foglalkozik a gazdák kiszolgálásával. A szakmai osztályokon és területeken szakmai referensek segítik az eligazodást az ügyintézésben.
