2013. 11. 06., szerda, 05:20
Az elmúlt héten hivatalosan is lezárult a több mint 2 milliárd forint értékű Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program. 28 település szeméthegyeit tüntették el, 100 ezer ember életminőségén javítva így.
Kovács Katalinnal, a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás vezetőjével beszélgettünk.
- Egy több mint 2 milliárd forintos projekt zárult le. Hogy kezdődött?
- Több mint öt éve kezdtük meg azt a tervezési folyamatot, melyben a társulás területén felmértük a felhagyott hulladéklerakókat, majd a jogszabályoknak megfelelően elkészítettük a rekultivációs terveket. 2010-ben beadtuk a pályázatunkat a megvalósítási szakaszra, melyet sikeresen megnyertünk, és megköthettük a kivitelezéshez szükséges szerződéseket is. A megvalósítási szakaszra 100 százalékos EU-s és hazai társfinanszírozású támogatási szerződést kötöttünk, tehát önerőt az érintett önkormányzatoknak nem kellett biztosítani.
- Egy átlagembernek hogyan lehetne kifejteni a rekultiváció fogalmát és jelentőségét?
- A támogatás mértékéből is látható, hogy fontos feladatról beszélünk. Fontos, hisz a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakók szakszerű felhagyásával megakadályozzuk a további felszín alatti vizeink szennyezését. A rekultiváció maga helyreállítást takar. Jelen esetben azt jelenti, hogy a hulladéklerakókat a megfelelő szigetelő réteggel ellátjuk, biztosítva az esetlegesen keletkező gázok kezelését is. Ezt követően füvesítéssel, cserjésítéssel megtörténik a tájba illesztés. Természetesen ezzel nem felejtjük el a lerakókat, több helyen talajvízfigyelő kutakat telepítettünk, melyek vizsgálatával folyamatosan figyeljük, hogy a megépített szigetelés ellátja-e funkcióját.
- Milyen munkálatok zajlottak, hány embert érintettek ezek?
- 28 települést, és az ott élő majdnem 100 ezer embert érintett a most lezárt projekt. Polányon teljes mértékben felszámoltuk a lerakót, 24 helyszínen végleges záró réteget kapott, és hármon ideiglenes lezárást írt elő az illetékes felügyelőség. Minden lerakó esetében elsőként arra fordítottunk figyelmet, hogy a szennyezett területet minimalizáljuk, minél kisebb területre halmoztuk át a hulladékot, majd kiépítettük az előírt szigetelő réteget is. A növényesítésnek a tájba illesztésen kívül területlehatároló funkciója is van, hogy a rendbe rakott helyszínekre való bejutást a jövőben megakadályozzuk.
- Mennyire voltak együttműködőek az érintettek, a személyek, illetve az önkormányzatok?
- Szerencsére elmondhatjuk, hogy minden érintett önkormányzat a legteljesebb mértékben közreműködő volt, hisz a saját projektjükről, saját területeikről volt szó. A helyi lakosságot pedig a médián keresztül értesítettük.
- Nemrég indult a 6,2 milliárd forint értékű hulladékgazdálkodási program? Mit kell tudni erről?
- A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program kezdetével átírjuk a hulladékgazdálkodás fogalmát. Ezentúl ugyanis nem lerakásról beszélünk, nemcsak lerakókat építünk. Kialakítunk egy válogatót, amivel jelentősen csökkentjük a lerakandó hulladék mennyiségét és a továbbhasznosítható részt újrahasznosíthatjuk. Ezen felül a szelektív hulladékgyűjtésnél a házhoz menő gyűjtést vezetjük be.
- Hozzájárulhatnak-e az ilyen jellegű beruházások a „zöld” szemlélet elterjesztéséhez?
- Mindenképpen, és nemcsak a beruházások megvalósulásával érhetjük el mindezt, hanem külön figyelmet fordítunk arra, hogy megszólítsuk az érintett lakosságot, ismertessük a projektet, hogy mindenki értesülhessen a beruházás fontosságáról.
