találkozó Nagykövetek és romaintegráció Kaposváron

2013. 06. 22., szombat, 19:09

Csaknem ötven nagykövet találkozott a Kaposvári Egyetemen szombaton, az egyetem és a Napkerék Egyesület meghívására. A középpontban a romák integrációja állt, de jutott idő többek közt a bőszénfai szarvasfarm és a Rippl-Rónai villa felkeresésére is.

Dél-Afrikai Köztársaság, Irak, Irán, Hollandia - többek közt ezekből az országokból érkeztek nagykövetek a somogyi megyeszékhelyre, összesen 43-an. - A központi téma a romák társadalmi integrációja volt, egyben annak bemutatása, hogy mit kínál a somogyi megyeszékhely a cigányságnak – fogalmazott lapunknak Bogdán Imre, a társszervező Napkerék Egyesület elnöke.

A nagyköveteket Szita Károly is köszöntötte. - Büszkeséggel tölt el, hogy egy olyan városba érkeztek, amely mindig figyelt a nehéz körülmények között élőkre. Tettük ezt azért, mert vallottuk: emberségünk mércéje az, hogy kiállunk-e egymás mellett a bajban, vagy sem – fogalmazott Kaposvár polgármestere. Szita Károly a rászorulókat segítő intézkedésekről is beszélt. Mint sorolta, esélyegyenlőségi programot készítenek, melynek keretében megvizsgálják, valamennyi hátrányos helyzetű társadalmi csoport jellemző problémáit. Az önkormányzat továbbá munkát ajánl a dolgozni szándékozó romáknak, a költségvetésből külön ösztöndíjkerettel támogatja a cigány tanulókat, romaügyi referenst foglalkoztat, valamint 800 millió forintból hajt végre szociális városrehabilitációt és munkaerőképzést. 

Az egyetemi előadások és ismertetők után a nagykövetek megtekintették a campust, a bőszénfai szarvasfarmot és a Rippl-Rónai tárlatot is, valamint Kaposvár belvárosával is megismerkedtek.

Martonyi: örömteli a roma közösségek önszerveződése

A külügyminiszter szerint örömteli, hogy a roma közösségek ma már egyre inkább önszerveződőkké válnak, és ezzel nyilvánvalóvá teszik, hogy nemcsak az elesettek felemeléséhez, hanem az ország társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséhez is készek és képesek hozzájárulni.
Martonyi János a rendezvényre írt köszöntő levelében azt írta: ha a romák helyzetének javítása nemzeti sorskérdés, akkor a jelenlegi kormány nem kevesebbet, mint a sorsforduló célját tűzte ki maga elé programjában. 
A szemléletváltásnak része, hogy a cigányságra nem problémaként, hanem erőforrásként tekint, valamint hogy nem elégszik meg a diszkrimináció és szegregáció elleni küzdelemmel, hanem aktív integrációs politikával kívánja felszámolni azt a hátrányt, amit a romák a kilencvenes évek átalakulásaiban, különösen munkalehetőségeik tömeges megszűnésével elszenvedtek - tette hozzá.

Ezeket olvasta már?