2013. 05. 31., péntek, 19:15
A vásárlók negyede pakolna magyar élelmiszert a kosarába, még akkor is, ha az drágább, mint külföldi versenytársa. A kaposváriak azonban – mint minden kisebb, helyi közösség – ennél jóval lokálpatriótábbak – derült ki a Kaposvári Egyetem kutatásából.
Magyar áru, kiváló magyar termék, hazai termék – hirdetik címkék és logók megannyi élelmiszeren. De milyen mértékben vagyunk hajlandóak többet fizetni a magyar termékekért? No és mennyire lokálpatrióták a kaposváriak? Többek között ezekre kerestek választ a Kaposvári Egyetem kutatásai.
- Több országos felmérést is készítettünk az elmúlt években, valamennyit ezerfős, reprezentatív mintán. Az elsőt még 2007-2008-ban, a gazdasági válság kitörése előtt, a következőt pedig a válság közepette, 2011-2012-ben - tudtuk meg Dr. Habil. Szakály Zoltántól, az egyetem Marketing és Kereskedelem Tanszékének vezetőjétől. A kutatás során azt vizsgálták, mennyire részesíti előnyben a magyar termékeket a vásárló, még akkor is, ha adott esetben többet kell fizetnie érte. Noha az derült ki, hogy erőteljesen ár-és akcióérzékenyek vagyunk, azért – a régebbi megkérdezés szerint – tízből heten a hazai terméket választanánk, ha ugyanannyiba kerülne, mint import versenytársa. Ha azonban a magyar élelmiszer drágább a külföldinél, már csak 30 százalék nyúlna mélyebben a zsebébe.
Az egyetem szakemberei a közvélemény-kutatást megismételték 2011-2012-ben, és azt tapasztalták, hogy a magyar árukért többet fizetni hajlandók 30 százalékos aránya 25-re csökkent. A válsággal párhuzamosan pedig megjelent az úgynevezett kényszertudatos fogyasztói réteg, amely kénytelen egyre kevesebb élelmiszert egyre olcsóbban megvenni, ők mintegy 50-55 százalékot tesznek ki.
- Külön kell szólni az úgynevezett LOHAS (Lifestyle of health and sustainability) csoportról: egy idei gödöllői felmérés szerint mintegy húsz százalékot tesz ki hazánkban ez a minőségérzékeny – és ennélfogva tehetős – vásárlói réteg – fogalmaz Szakály Zoltán. Ők öko- és egészségtudatosak, erős a nemzettudatuk, fogékonyak a társadalmi felelősségvállalás iránt és szívesen próbálnak ki új termékeket. Többek közt ez a jelenség lesz a fő témája a Kaposvári Egyetem őszi, IX. Táplálkozásmarketing Konferenciájának.
A tanszékvezető szerint megfigyelhető, hogy sem a kényszertudatos, szerényebb anyagi helyzetben lévő fogyasztók, sem a tehetősebb LOHAS-csoport igényei nincsenek kielégítve megfelelően hazánkban. Előbbiek gyakran gyengébb minőségű élelmiszerhez (reggeli ital, frissföl) jutnak hozzá pénzükért, utóbbiak pedig hiába vennének jó minőségű libamájat, őzgerincet, ha nem találnak.
Kaposváron is készült felmérés az elmúlt években, a Kaposvári Élelmiszeripari Program (KÉP) indulása kapcsán: az egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mennyire vagyunk elkötelezettek a kaposvári termékek iránt. Az 500 fős mintán készült vizsgálat szerint tízből hét (!) kaposvári fizetne többet kaposvári élelmiszerért, a már említett 25 százalékos országos aránnyal szemben. – Minél inkább helyi a termék, annál erősebb a közösség kötődése is hozzá. Éppen ezért kulcsszerep hárul majd a piacon nyíló új helyi termékek boltjának, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű helyi áruval elégítse ki a kaposvári igényeket. Mindebben és az imázsnövelésben sokat segíthet a helyi élelmiszervédjegy is, amin ugyancsak dolgoznak a program keretében – tudtuk meg Szakály Zoltántól.
Annak is utánajártunk, hogy mutatkoznak meg ezek a tapasztalatok a gyakorlatban. Sándor Ferencné, egy belvárosi élelmiszerüzlet vezetője lapunknak elmondta: a jobb anyagi helyzetben lévő vásárlók megengedhetik maguknak az adott esetben többe kerülő magyar árukat és szívesen is vásárolják azokat. - Sokan keresik a jó minőségű kaposvári élelmiszereket is, a húsárukat, tejtermékeket is – tette hozzá.
