2013. 01. 24., csütörtök, 06:42
Kaposvárnál és Somogynál nem tudok sok szebb helyet elképzelni – állította lapunknak prof. dr. Repa Imre, a város legújabb díszpolgára. A Kaposi Mór Oktató Kórház korábbi főigazgatójával egyebek mellett közgyűlési búcsúzásáról is beszélgettünk.
- Gratulálunk az elismeréshez! Búcsúzásakor, a megyei közgyűlés november végi ülésén említette, hogy korábban többször is jelölték díszpolgári címre, de nem kapta meg az elismerést. Most igen. Meglepődött a fordulaton?
- Úgy szoktak fogalmazni, hogy megtiszteltetés egy ilyen díjban részesülni. Hogy többször is jelöltek? Ez informális úton jutott el hozzám, de nem érint meg különösebben.
- Még a közgyűlési búcsúnál maradva: videós összeállításában súlyos mondatok is elhangzottak. Miért választotta az elköszönés eme formáját?
- A videó kilenc év tevékenységét foglalta össze, annak sok kollégával együtt végzett megszállott munkáját. Rengeteg időt fordítottam arra, hogy ne csak itt, hanem országos szinten is történjen elmozdulás egy európai szintű egészségügyi ellátás kialakítása felé, ám ezt a feudalisztikus rendszert roppant nehéz megváltoztatni.
Az ominózus közgyűlési búcsúbeszéd összefoglalója (2012. november 30.):
- Mi kellene hozzá?
- Elsősorban szemléletváltás, még ha elcsépelten is hangzik. Valamikor be is következik majd, sajnos, nem biztos, hogy az én életemben… Egészen elképesztő felfogás uralkodik, még vezetői szinten is. Néha az az érzésem, hogy megállt az idő, sőt: visszafelé halad.
- Fájt megválni a kórház főigazgatói székétől?
- Noha jelenleg is van egy funkcióm a kórházban – stratégiai igazgató vagyok -, élvezem, hogy a bürokratikus, nehezen működő koloncok lekerültek a nyakamról, így több energiám marad olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek a továbbhaladást hordozzák magukban.
- Jelesül?
- Megpróbáljuk kialakítani az egészségturizmushoz kapcsolódó fizetős ellátást, de a gyógyszerkipróbálások egységbe hangolása, az intézmény keretgazdálkodása is az én feladatom, valamint az arculat frissítése is.
- Tekintsünk kicsit távolabb! Közgyűlési előadásában szót ejtett az egészségügy helyzetéről. Bízhatunk valamiben ennek kapcsán?
Minden reformnak jó vonulatai vannak, így volt ez a Semmelweis-terv esetében is. Biztatóan indult, de a végrehajtás… hogy szokták mondani? Belefullad az orvosi elit ellenállásába.
- Érdekek ütköznek?
- Nagyon egyszerű: sokszor és sok helyen elmondtam: mi egy kis ország vagyunk, ennyi intézményt nem tudunk fenntartani. Fájdalmas lesz, amit mondok: egyes kórházak esetében csak járóbeteg-ellátást kellene biztosítani, máshova – és ilyenek a megyei kórházak, köztük a Kaposi Mór is -, pedig humánerőforrást és technikát kell összpontosítani és ezeket fejleszteni. Ez az egyik. A másik: a tulajdonosváltás fontos szempont, de ha át akarjuk alakítani az egész ellátórendszert, fontos, hogy a teljes struktúrával foglalkozzunk. Ha ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátást rakosgatjuk, az ki fog fulladni. Továbbá a fejlett kórházak, mint amilyen a miénk is, nem szabad, hogy szociális és idősügyi ellátóhelyként funkcionáljanak, mert az pazarlás: a beteg csak annyit legyen a kórházban, amennyit feltétlenül kell, a többit oldja meg az alap- és a járóbeteg-ellátás. És még valami: Kaposváron működik az ország legjobb sürgősségi ellátása, felnőtt- és gyermekszinten egyaránt. Küzdöttünk, hogy az ügyeleti rendszerről átálljunk egy egységes sürgősségire, ám még mindig ellenállást tapasztalunk az orvosok részéről, mondván: minek a sürgősségi?
Rengeteg helyen jártam a világban, de ilyen gyönyörű tájat, mint Somogy, ilyen szép kisvárost, mint Kaposvár, nem sokat láttam!
- Miért a tiltakozás?
- Mert így nem a maga kis bizniszét tudja csinálni bármely kis klinika. És még egy gondolat az egészségügyről: amíg az ágazatot úgy tekintjük, mint kiadási tételt, nem pedig úgy, mint GDP-termelő tényezőt, sok minden nem változik…
- A Kaposvári Egyetemen beszélgetünk. Most, hogy már nem főigazgató a kórházban, több energia jut a campusra is?
- Azt gondolom, az egyetemet is ugyanúgy szolgáltam ezalatt a kilenc kórházi év alatt, ez most is így van, még ha nem is könnyű megtenni e kissé nehezen követhető felsőoktatási változtatások közepette. Azzal egyetértek, hogy felesleges diplomákat ne bocsássanak ki az intézmények, de ne felejtsük: egy elmaradott régiónak egy magas szintű egyetem – ahogy egy jól felszerelt kórház is - létkérdés, a felemelkedés egyik záloga.
- Kaposvár díszpolgáraként mit jelent önnek a város?
- Nagyapám Kaposvár szülötte, úgyhogy családi kötelékek is fűznek ide. Amiért viszont hálás vagyok Kaposvárnak, az az, hogy befogadott, váci, majd budapesti orvosként. Sőt, lehetőséget biztosított fejlesztésekre, ebben támogatott is, ez egyedülálló. Nem mellesleg: Kaposvár és Somogy a világ egyik legszebb vidéke. Rengeteg helyen jártam a világban, de ilyen gyönyörű tájat, mint Somogy, ilyen szép kisvárost, mint Kaposvár, nem sokat láttam! A szántódi úton lejönni pedig maga a csodák csodája…
