2013. 01. 10., csütörtök, 06:34
Január elsejétől a közigazgatás átszervezése keretében indultak el a járások, és a kormányhivatalhoz tartozó járási hivatalok is megkezdték működésüket. Erről és az átalakítás menetéről is kérdeztük Juhász Tibor Somogy megyei kormánymegbízottat.
Miért van szükség ma Magyarországon ismét a járásokra?
Hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az állampolgárokhoz és betöltse eredeti rendeltetését, ne az állampolgár legyen az államért, hanem pontosan fordítva! A járási rendszer elindulásával fontos állomásához érkezett az a közigazgatási reform, amely legfőbb vezérfonala a mindenki által elérhető, átlátható ügyintézés. Hangsúlyoznám, hogy ez egy folyamat, az igazi változást év végére fogják megtapasztalni az állampolgárok, amikor a mostani okmányirodák bázisán megnyílnak a kormányablakok. Ezek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálataként biztosítják, hogy közel 2500 ügyet lehessen egy helyszínen elintézni. Országosan 2013 végére 300 helyen nyílik kormányablak, Somogy megyében pedig 13-14 lesz, ahol az emberek ügyes-bajos ügyeiket az ún. egyablakos ügyintézés során gyorsan intézhetik majd felkészült és nem utolsósorban ügyfélbarát ügyintézők segítségével.
Hogyan áll az össze a járási rendszer Somogy megyében?
Nálunk is alapos előkészítő munka előzte meg a járások kialakítását, ennek eredményeként Somogy megyében 8 járási hivatal indult: Barcs, Csurgó, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok és Tab székhelyekkel. Négy helyen lesz járási kirendeltség: Balatonföldváron, Lengyeltótiban, Igalban és Kadarkúton. A barcsi járáshoz 26, a csurgóihoz 18, a fonyódihoz 21, a kaposvárihoz 78, a marcalihoz 37, a nagyatádihoz 18, a siófokihoz 23 a tabihoz pedig 24 település tartozik. Az új somogyi település, Balatonvilágos a siófoki járáshoz tartozik majd. Okmányiroda, azaz leendő kormányablak pedig Somogy megyében 13 helyen van: Kaposváron, Nagybajomban, Marcaliban, Barcson, Csurgón, Nagyatádon, Fonyódon, Lengyeltótiban, Balatonbogláron, Balatonlellén, Balatonföldváron, Siófokon és Tabon.
Milyen feladatokat vettek át a járási hivatalok?
Az államigazgatási feladatok újraosztása révén a járási hivatalokhoz kerültek az eddig a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Járási szakigazgatási szervek lettek a földhivatalok, a munkaügyi kirendeltségek, népegészségügyi intézetek, a gyámhivatalok, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző, valamint az építésügyi hivatalok is. De a különféle egyéb szakigazgatási szervekhez tartozó ügyeket az idén létrejövő vidéki kormányablakokban is el lehet majd indítani. Ez jelentősen leegyszerűsíti az ügyintézéssel járó időt. Például az Országos Egészségügyi Pénztárnak most csak a megyeszékhelyen van ügyfélszolgálata, de ilyen ügyben a kormányablakokhoz is lehet majd fordulni a szerv illetékességébe tartozó ügyekkel. Röviden könnyebbé, gyorsabbá válik az állampolgárok számára az ügyintézés, másrészt a jegyzők válláról lekerül az az óriási teher és feladatmennyiség, amelyet a korábbi kormányok „pakoltak” oda, amely jelentősen hozzájárult az utóbbi években az önkormányzatok rossz finanszírozásához, drámai eladósodásához.
Csak ismételni tudom önmagam, nem az állampolgár van az államért, hanem az állam a polgáraiért.
Kik vezetik a járási hivatalokat?
December 17-én ünnepélyes keretek között nevezte ki Dr. Navracsics Tibor a járási hivatalok vezetőit. Az ő feladatuk, hogy a jogszabályokban és belső szabályzatokban a hatáskörükbe utalt feladatokat ellássák, biztosítsák a járási törzshivatal és szakigazgatási szervek feladatellátását, a hivatal működésének üzemeltetetést és gyakorolják a munkáltatói jogokat a járási hivatal és szakigazgatási szerveinek kormánytisztviselői felett. A hivatalvezetők kiválasztásánál az elsődleges célunk az volt, hogy szakmailag felkészült, közigazgatásban jártas vezetők kerüljenek a hivatalok élére. Kinevezésük feltétele volt a felsőfokú végzettség és legalább öt év közigazgatási gyakorlat. A Barcsi Járási Hivatalt Racsek József, a csurgóit Maronics Gábor, a fonyódit Dr. Nagy Szabina, a kaposvárit Dr. Kimmel József, a marcalit Lipták Rita Márta, a nagyatádit Dr. Trefeli Katalin, a siófokit Dr. Huszárné dr. Bodor Tünde, a tabit pedig Dr. Sütő Bernadett vezeti.
A közigazgatás átalakítása tehát többlépcsős, jelentős feladat…
Hatalmas feladat, és mint minden változás sokszor bizony nehézségekkel is jár. Mert ugyan ki szereti, ha például az otthonát átépítik vagy felújítják, de amikor kész lesz, akkor már csak azt látjuk, hogy mennyivel jobb, mint korábban. A modern kori járások és a mi feladatunk, hogy hatékonyan járuljunk hozzá a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez. Csak ismételni tudom önmagam, nem az állampolgár van az államért, hanem az állam a polgáraiért.
