2012. 11. 06., kedd, 10:36
Régi hagyomány városunkban, hogy a két nagy történelmi egyház közös Istentisztelet keretében ünnepeli meg a reformáció évfordulóját. Idén a református templom adott otthont az eseménynek.
A reformáció ünnepe egyrészt a régmúltba kalauzolta a résztvevőket, egészen 1517-ig, amikor Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte 95 tételét. A tételek hatalmas vihart kavartak, hiszen élesen kritizálták a kor egyházát, miközben újra Isten igéjéhez vezették vissza azt. A régmúlt mellett azonban 1916-ba is elvezetett minket az idei ünnep. Ez az évszám különösen fontos a kaposvári protestánsok számára, hiszen ekkor váltak el egymástól városunkban a református és evangélikus hívek, és döntöttek úgy, hogy két külön közösségként, de továbbra is testvérként folytatják útjukat.
A reformáció ünnepe a jelenről is szólt. Az evangélikus lelkész, Pongrácz Máté, előadásában kiemelte, hogy pont úgy, mint közel 500 évvel ezelőtt, most is szüksége van az egyháznak Re-formra, vagyis vissza kell térni az eredeti értékekhez, ahhoz a kincshez, amit Luther Márton így nevezett meg a 95 tételben: „Az egyház igazi kincse az evangélium!”. Bellai Zoltán református lelkipásztor prédikációjában Krisztus örömhírére hívta fel a figyelmet, amely örömhír a jelenben is élő és ható, és amely egyedül képes igazán átformálni emberi életeket.
Az Istentisztelet úrvacsoraosztással zárult, ahol együtt éltek a szentséggel református és evangélikus gyülekezeti tagok.
