2012. 10. 17., szerda, 09:56
A fideszes képviselők közül az egyetlen elsőciklusos. Hisz a civil összefogás erejében, és szerinte a politika megmondó emberei nem perlekedő ovisokra hajaznak. Fapados – azaz már foteles – interjúsorozatunkban Czimmermanné Németh Andreát kérdeztük.
- A Fidesz frakciójában ön az egyetlen elsőciklusos képviselő, ezért azt gondolom, nem vállalok nagy kockázatot, ha kijelentem: nem ön a legismertebb. Mondana néhány szót magáról?
- Képzettségem szerint óvónő vagyok, de ezen a területen csak pár évet töltöttem el. Később ugyanis egy családi vállalkozásban folytattam a munkámat, ahol diákok nyaraltatásával is foglalkoztunk, tehát továbbra is kapcsolatban maradtam a gyerekekkel.
- Hogyan jött a képbe a képviselői szék?
- A Fidesznek már mintegy másfél évtizede segítünk egy baráti társasággal. Ha plakátokat kellett ragasztani kampányidőszakban, vagy falvakat járni, ott voltunk. A választások előtt úgy volt, hogy lesz egy pluszkörzet is, ott lettem volna jelölt. Aztán a körzetek száma még csökkent is, de mégis megkaptam a lehetőséget, hogy indulhassak az egyikben. Ezen kívül a választásokon a Fidesz ülnöke voltam több cikluson keresztül. Mondhatjuk úgy, hogy végigjártam a „ranglétrát”.
- Mi szólt éppen ön mellett? Újoncként lett képviselő, holott a testület létszáma kisebb lett, mint 2010 ősze előtt volt…
- Talán az, hogy az addig önként vállalt feladataimat becsülettel elvégeztem, megpróbáltam magam megismertetni az emberekkel.
- Mi a helyzet az elmúlt két évben végzett munkával? Mit sikerült megvalósítani?
- Először is meg kellett ismerkednem az utcákkal, az ott élő emberekkel. Több pozitív visszajelzést is kaptam, sok lakóval rendszeres kapcsolatot tartok. A Cser egy része, a Donner egy kis körzete, a Kertváros és Töröcske tartozik hozzám, elég szétszórt terület.
- Akkor vegyük sorba egyesével. Töröcske?
- Töröcskén egyébként részönkormányzat működik, rajtam kívül még három taggal. Havonta találkozunk, megbeszélünk minden problémát. Az idei évben közmunkással is dolgoztathatunk, így megoldódtak a fűnyírással járó problémáink. Jó a kapcsolatunk a kultúrház vezetőjével is, több rendezvényt együtt szervezünk.
- Kertváros?
- Ami rajtam múlik, megteszem. A kertvárosiak például azzal a problémával fordultak hozzám, hogy gyakoriak az áramkimaradások a megnövekedett géphasználat miatt. Írtam az áramszolgáltató pécsi igazgatóságának és a kaposváriakkal is felvettem a kapcsolatot. Sikerült elérni, hogy az áramszüneteknek immár vége.
- Donner és Cser...
A Donnerben a Duna utcában rendbe tettük a járdát, a Szegfű közt leaszfaltoztuk, a Táncsics utca és a 67-es kereszteződésénél jelzőlámpát helyezünk ki a közeljövőben. A Cserben immár jó minőségű járda és út van az Erdősor, a Pataksor, a Hermann Ottó, a Vasváry, a Madár és a Körtönye utcában, a városrészben pedig a rendőri jelenlétet is növeltük.
- Megoldandó feladatok?
- Még jobban megismerni a körzetemben élőket, ezért is szerveztünk például civil szervezetünkkel, a Donner-Cser-Kertváros Polgáraiért Egyesülettel családi napot a Gárdonyi iskolába. Egyesületünk célja, hogy a körzetben élő elesett, rászoruló embereknek segítsünk. Célunk a segítségnyújtás, az összefogásra ösztönzés, de természetesen képviselői munkámtól, a városunkban megoldandó fontos feladatok elvégzésétől külön kell kezelni. Fontossági sorrendet nem lehet felállítani, hiszen a két feladat más – más. Mégis találkozik valahol, hiszen Kaposvár a legfontosabb!
- Hisz a civil összefogás erejében?
- Igen, meggyőződésem, hogy ez a jövő: vegyük észre egymást! Itt megjegyeznék valamit: 18 év körüli fiatalok kerestek meg – hangsúlyoznám, ők engem és nem fordítva -, hogy szívesen segítenének időseknek. Bevásárolnának nekik, fát vágnának télre és egyebek. Eljöttek a várostakarításkor is, megszépíteni a környéket. Úgy éreztem, fel kell karolni a jó szándékot.
Úgy éreztem, fel kell karolni a jó szándékot.
- Akármennyire is hisz a civil összefogásban, mégiscsak közgyűlési tag. Hogy az eredeti szakmájánál maradjunk: nem érzi sokszor úgy, hogy a politika szereplői inkább veszekedő ovisokra hasonlítanak?
- Én nem gondoltam még erre, ennyire nem rossz a helyzet. A politikában akadnak nézeteltérések, de ezeket meg tudjuk beszélni és közös nevezőre juthatunk.
- Az ellenzéki képviselőkkel milyen a kapcsolata?
- Beszélő viszonyban vagyunk, mindegyikükkel kijövök.
- Jól érzi magát képviselőként?
- Igen, bármelyik kollégámhoz is fordultam, segített, és ugyanez persze fordítva is igaz.
- Folytatná 2014-től is?
- Ha felkérnek és az emberek többsége is szívesen elfogadna képviselőként, együttműködne velem, szívesen.