2012. 10. 03., szerda, 10:00
Jégre vitték a jégcsarnok-ügyben, de jól jött ki belőle – állítja. A Fidesz városi elnökével, Dér Tamással készített fapados interjúnkban az emlékezetes eset mellett többek közt automata pénztárról és a kaposvári sportról is beszélgettünk.
- Gyakran kell magyarázkodnia?
- Mivel kapcsolatban?
- Nos, a választók nem biztos, hogy feltétlenül azt várták önöktől, amikor kétharmaddal kínálták meg a pártját, mint ami most jellemzi az országot. Mintha egyre többen kezdenének beleunni az „elmúltnyolcévezésbe” is.
- Az emberek nagy része nem magyarázkodást, hanem magyarázatot vár, szeretnék tudni, hogy mi miért történik. Fogadóóráimon is sokan firtatják, hogy ennek, vagy annak a döntésnek mi az oka. Azt látom, mintha az országos politikai kommunikációval lenne gond, a polgárok sok esetben nem értik az összefüggéseket. Én arra törekszem, hogy megmagyarázzam ezeket.
- Sikerül?
- Igyekszem.
- Állítólag gazdasági szabadságharc zajlik éppen. Kérem, kicsit hozza közelebb a kaposváriakhoz ezt a témát! Kell nekünk az IMF-től pénz, vagy sem?
- Sokszor elhangzott már, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: Magyarország nem szorul pénzügyi segítségre, ugyanis a piacokról is képes lenne magát finanszírozni. Az a gazdasági környezet azonban, amelyben élünk – elsősorban Európára gondolok -, folyamatos pénzügyi machinációknak van kitéve. Nézzük meg, mi a helyzet Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban! Ha bekövetkezik a nagyobb baj ezekben az államokban, jó, ha van mire támaszkodnunk.
- Nem a hazai gazdaságot kellene inkább felpörgetni? Itthon maradna a nyereség, a hazai vállalkozások pedig tán nagyobb felelősséget éreznének a munkaerőért, mint a külföldiek.
- Azt gondolom, a hazai kis-és középvállalkozók támogatása, megerősítése ugyanúgy fontos. Csak egy apró, személyes példa: az egyik nagyáruházban bevezették az automata pénztárt. Mindenkinek azt javaslom: ne használja, ugyanis munkahelyeket vesz el!
- Mit gondol az előttünk álló évekről? Látható már a fény az alagút végén?
- Az elmúlt két évben rengeteg olyan törvény született, ami az ország megerősítésére szolgál, és végre van egy jó és törvényes alkotmányunk is. Ezeknek kell iránymutatóvá válniuk a jövőre nézve.
- Az Alaptörvényt sokan támadták, a hazai és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt.
- Mert nem olvasták el. A nemzeti egységet erősíti és más államok védelmét is szolgálja. Semmi olyasmit nem tartalmaz, ami bármelyik népet, kisebbséget, egyházat bánthatja.
- Térjünk át Kaposvárra! Az ország helyzete látszik a helyi költségvetésen is. Hallani olyan véleményeket: ma már csak úgy lehet azt hajtogatni, hogy a szocik kilapátolták a pénzt, ha hozzáteszik azt is, hogy most Orbánék teszik ezt.
- Nézze, mindenkinek azt javaslom, tekintse úgy a kaposvári költségvetést, mint egy családi büdzsét. Ha utóbbi esetében ugyan van hitel, ám azt a család vissza tudja fizetni, olyan nagy problémáról nem beszélhetünk. Kaposvár esetében ez a helyzet, nálunk nem kopogtatnak a hitelezők.
- Nem is fenyeget ez a veszély?
- Nem.
- Intézményvezetőként hogy érintette, hogy a sport területén is szűkültek a lehetőségek?
- A probléma az, hogy a város sok sportegyesület életében egyedüli támogatóként jelent meg. Tarthatatlan, hogy egy klub költségvetésének több mint felét az önkormányzat állja. Nyilván sokan azt felelnék erre, persze, hisz nincs elég szponzor. Akkor viszont el kell gondolkodni más megoldásokon.
- Például TAO-s pénzek?
- Jó, hogy fölhozta: több mint 300 millió forint érkezett ily módon Kaposvárra. Örömteli, hogy az egyesületek a jelek szerint jól is használják fel ezeket a forrásokat, és az elszámolással sincs gond. Továbbá a Sportcsarnok és intézményei, valamint a Kaposvári Sportiskola összevonásával is sikerült spórolni.
- Térjünk rá néhány gondolat erejéig a helyi politikára! Mi az, amit sikernek tart körzetében?
- Azzal kezdeném, hogy a körzetek átszabásával egy elég nagy körzet tartozik hozzám, ami egyébként elég színes képet is mutat. Van egy belvárosi, a sportcsarnokig tartó polgáribb környezet és egy lakótelepi övezet is. Különböző jellegű problémákkal fordulnak hozzám.
- Például mikkel?
- Néhány évvel ezelőtt egy-egy belvárosi nagyobb hétvégi rendezvény után a környék csupa szemét volt. Ezt – a lakók javaslatára – úgy orvosoltuk, hogy a mindenkori szervezőkkel kötött szerződésben most már kikötjük, hogy az esemény után kötelező végtakarítást végezniük. Kátyúzás, bokrok metszése, kukavédő paravánok kialakítása – ilyen ügyekben is szoktak hozzám fordulni.
- Mire büszke képviselőként?
- A választóim folyamatosan keresnek, ez nyilván felelősséggel is jár. Az a típus vagyok, aki szereti megoldani a problémákat: ha kidobnak az ajtón, visszamászom az ablakon.
- Azt hogyan élte meg, amikor a jégcsarnok-üggyel ki akarták csinálni?
- Politikai ügyet kreáltak belőle. Ha valamiben hibáztam, az az, hogy megbíztam egy olyan emberben, akiben nem kellett volna. Hozzáteszem: az ember bízik a kollégáiban, amíg nem adnak okot az ellenkezőjére, másképp ugyanis nem is lehet dolgozni. Meggyőződésem azonban, megerősödve jöttem ki az ügyből, mert később a bíróság döntése mellett mindkét politikai oldalról is kaptam bátorító visszajelzést. Egyértelművé vált, hogy egy ember magánakciója volt ez az egész ügy.
- Hogy pattant ki a balhé?
- Egy belső ellenőrzés derített rá fényt.
- Minden előzmény nélkül ellenőriztek?
- Nem, voltak gyanús jelek. Amikor kiderült, mi történt, azonnal feljelentést tettem és felfüggesztettem az illetőt az állásából.
- A tán ezekben a percekben is a jégcsarnokban korcsolyázó gyerekeket – szerencsére – minden bizonnyal nem izgatja a létesítmény viharos előélete.
- Én is azt gondolom, az önkormányzat ingyenes korcsolyaoktatási programja töretlen. Ha előbb már a sikerekről kérdezett, ezt is annak tartom, akárcsak az úszásprogramot, amelynek keretében minden második osztályos kaposvári gyermeket megtanítunk úszni. Testnevelőként pedig kimondottan örülök annak, hogy emelték az iskolákban az óraszámot, fontos, hogy minél többet mozogjanak a gyerekek.
- Maradjunk még a sportnál: ön a városi sportbizottság tanácsnoka, nyilván „kötelessége” szeretni, akár űzni is a sportot.
- Ha nézni kell, mindenevő vagyok. Ha a Balatonról jövünk haza, meg-megállok Somogybabodon megnézni a megyei futballrangadót. Emellett számtalan kaposvári sporteseményen is szurkolok. Az aktív testmozgás sem maradhat ki az életemből, korábban kosárlabdáztam, most viszont már az úszásnak és a kerékpározásnak hódolok.
