Heti beszélgetés Horváth Gáborné: igazi találkozóhely lett az Együd

2012. 09. 27., csütörtök, 06:16

Megérkeztek a bútorok, a folyosókon az újak és a régiek egymás mellett várják, hogy a helyükre kerüljenek. Kaposvár felújított kulturális központjában több tucat civil szervezet találta meg véglegesen a helyét. Az Együd igazgatójával beszélgettünk.

horváth gáborné

Sokkal korszerűbb körülmények között dolgoznak az intézmény munkatársai, mint korábban. Egy év alatt belakták az épület mind a négy emeletét, és most végre a bútorok is megérkeztek. Horváth Gáborné, az Együd Árpád Kulturális Központ igazgatója szerint az intézmény multifunkcionális lett, de elsődleges feladata továbbra is a közművelődés, a kulturális szolgáltatás és a módszertani tanácsadás nemcsak Kaposváron, hanem Somogy megyében is.  

- Megérkeztek a bútorok, a folyosókon az újak és a régiek egymás mellett várják, hogy a helyükre kerüljenek. 

- A harmadik közbeszerzési pályázat kiírása után sikerült a bútorok beszerzése, amelyek most a héten kerülnek a helyükre. Azokat a bútorokat, amelyeket eddig használtunk, kaposvári iskoláknak, szociális intézményeknek adtuk oda. Az Agóra pályázat, amelynek során az intézmény megújult, előírta a termekben a szakszerű berendezéseket. A próbatermekben tükörfelületeket, a képzőművészeti teremben speciális eszközöket, az oktatótermekben számítógépes asztalokat, bútorokat. Az informatikai terem 15 számítógépet kapott. Lesz három olyan számítógép, aminek ingyenes lesz a használata, ezeket a földszinti előtérbe helyezzük ki. Kaptunk LCD tévéket a stúdióba és a folyosóra is, hogy ott lehessen közvetíteni az információkat, programokat. Ami pedig a legfontosabb, hogy minden kollégám új számítógépet kapott. Az egész beruházás, az épülettel együtt 2,4 milliárd forintba került.  

- A külső szemlélőnek még mindig labirintus az épület. Hány terem van összesen?

- Van három nagy próbatermünk, 30 főt befogadó, amit a táncoktatás szigorúan előír a művészeti iskolának, három 30 fős terem, amelyet a civilek használnak, aztán 30 és 80 fő közötti oktatóterem 4 db, 1 db 100 férőhelyes nagyterem, valamint a 450 főt befogadó színházterem. Használhatjuk az aulát és a galériákat, mert azok is berendezettek, például kiállítások, irodalmi előadások tartására. Az első szinten van az európai színvonalú Vaszary Képtár, 1700 négyzetméteres területen, ahol jelenleg két kiállítást láthatnak a látogatók. Két teremben zongora van, ott próbál a Vikár Béla Vegyeskar, az Arcadelt Kamarakórus, a Korona Énekkar, valamint a Somogy Megyei Pedagógus Férfikar. Az első emeleten rendeztük be a Déryné Stúdiót, amit nemcsak a színtársulat használ. Készültek speciális termek, például a képzőművészeti iskolának a terme, vagy egy kis labor helyiség a fotósoknak. Van két pelenkázó, gyermekmegőrző helyiségünk. Az intézményünk teljes egészében akadálymentes, nemcsak a mozgáskorlátozottak, hanem a nagyothallók és a gyengénlátók szempontjából is. 

Azt tapasztalom, hogy ez emberek szívesen járnak ide. Mindegy, hogy milyen nézetű vagy vallású, fiatal vagy idős, mindenki talál magának olyan lehetőséget, ami neki megfelelő. Mi mindenkit befogadunk, mindenkit szívesen látunk.

- Belakták már az épületet?

- Nagyon is! Mielőtt megépült, maga a pályázat előírta, hogy civil szervezeteknek, közösségeknek helyet kell biztosítanunk, hogy a csoportok itt tudjanak dolgozni. Mi ezt az igényt előre felmértük. Összesen 87 civil szervezet van a városban, abból 47 dolgozik itt nálunk. Van, aki időszakosan, egy hónapban egyszer jön. Az előző épületbe be sem tudtuk volna őket fogadni, mert nem volt hely. A Vikár, a Déryné, a Somogy Táncegyüttes, a Somogyhoz tartozó zenekar, ők többször jönnek, nekik ez teljesen ingyenes. A többi civil szervezetnek egy héten egyszer ingyenes, itt tarthatják a közgyűlésüket, az összejöveteleiket. Ha bevételes rendezvényük van, például bál, akkor viszont energiaköltséget, takarítást kell fizetniük. 

- Hogy bírják a megnövekedett munkát?

- Ahhoz képest, hogy minden nagyobb lett, nem vettünk fel új munkatársat. Nekünk egységesen kell kezelni az összes, 11 intézményt. Ebbe a művelődési házak (pl. Toponári, Kaposfüredi, stb.,) éppúgy beletartoznak, mint a Szivárvány Kultúrpalota. Hosszú évek óta most jelentkezett nálunk először a szigorú megtakarítás. Ezért is kellett átszerveznünk a belső, működési struktúrát. Önkormányzati fenntartású intézmény vagyunk, a város a nagy rendezvények költségeihez, a munkabérekhez, illetve a működési költségekhez járul hozzá. De van egy határ, amit ha túllépünk, akkor saját zsebünkből kell hozzátenni. 192 millió forint körül van egy évben a költségvetésünk. Úgy racionalizáltunk, hogy a telephelyeinken csökkentettük a nyitva tartást, az ott dolgozó kollégák munkaidejét ide csoportosítottuk át. Egységben kell kezelnünk az összes intézményünket, mindenki ott dolgozik, ahol éppen a munka van. A kollégáknak többféle feladatuk lett, de integrálással, takarékossági intézkedésekkel meg tudtuk ezt oldani. Hozzáteszem, hogy a civilek segítenek a képtár teremőri feladatainak ellátásában, takarításban, stb. 

- Kaposvár életében milyen szerepet tölt be az intézmény?

- Ami az egyik legnagyobb előnye, hogy összegyűjti a város lakóit, tehát egyfajta találkozóhely lett. Mondhatjuk, hogy multifunkcionális. Aki ma bejön, meg tud nézni négy kiállítást, használhatja majd a számítógépeket, lassan kikerülnek a könyvek is, tud majd olvasni, a kisgyerekeknek a játszót most rendezzük be, még a szőnyeg hiányzik. A lenti büfében pedig ebédelhet, kávézhat. Koncertek, nagyrendezvények, színházi előadások ugyanúgy vannak, mint régen, csak szép, korszerű körülmények között. Tehát el tudja tölteni az egész napját úgy, hogy nincs az utcán és nincs egyedül. Azt tapasztalom, hogy ez emberek szívesen járnak ide. Mindegy, hogy milyen nézetű vagy vallású, fiatal vagy idős, mindenki talál magának olyan lehetőséget, ami neki megfelelő. Mi mindenkit befogadunk, mindenkit szívesen látunk.

Ezeket olvasta már?