2012. 09. 19., szerda, 10:00
Az iskolaköpeny nyújtotta műszálas védelemről, tantervről és tankönyvekről, politikáról, no és az elmaradhatatlan Klebelsberg-napról is beszélgettünk Giber Vilmos önkormányzati képviselővel, a Klebelsberg kollégium igazgatójával.
- Tán észrevette a szokatlan öltözetemet.
- Igen. Iskolaköpeny-téma?
- Talált-süllyedt. KDNP-s oktatáspolitikusként kérem, árulja el: a gyerekek után még kit csomagolnának be?
- Szerintem mást nem. Amúgy azt gondolom, nem elvetendő ötlet, érdemes lenne megvitatni szélesebb körben is. Az oktatási intézményekben is jelen lévő társadalmi különbségeket elfedné egy jól szabott, formatervezett köpeny. Akik pedig fanyalognak: korábban jártam Angliában és az Egyesült Államokban is éltem egy évig, pontosan tudom, hogy az elit iskolákban kötelező az egyenruha és nagyon büszkén viselik a gyerekek. De említhetném Marcalit is, az ottani középiskola diákjaként annak idején kötelező volt az egyensapka.
- Bocsánat, közben leveszem a köpenyem. Meleg ez az őszelő.
- Rendben, bár határozottan jól áll önnek. Gyakrabban kellene hordania, és híresztelnie, hogy mi tettük kötelezővé (nevet).
- Megfontolandó. Társadalmi különbségek elfedéséről beszélt az imént. Kiszáll a gyerkőc a tízmilliós autóból, az iskolában pedig előveszi a táblagépét, vagy az okostelefonját. Mindent nem lehet eltakarni a köpennyel.
- Természetesen. Magam is látom a kollégiumba érkező gyerekeket, van, akit Trabanttal, mást luxusautóval hoznak. A kollégiumban éppen ezért kérjük is a tanulókat, hogy kirívó ékszereket, egyéb kihívó holmit ne hozzanak az intézménybe. Ennek egyrészt praktikus oka van, ugyanis nem tudunk ezekért a tárgyakért felelősséget vállalni, másrészt nyilván van egyfajta nevelő hatása is.
- A közoktatásban számos egyéb feszítő kérdés van. Nem találkoztak olyan hangokkal, hogy nem a köpennyel kellene elsősorban foglalkozni?
- Kétségtelen, akad sok más tennivaló is. Az azonban bizonyos, hogy olyanfajta különbségeket tüntet el a köpeny, amiről a gyerek nem is tehet, nem tudja befolyásolni.
- Többen köpenygyártó rokon, vagy barát felsejlését vizionálják.
- Ezt viccesnek tartom. Hasonló azokhoz a demagóg hangokhoz, amelyeket néha például egy városi rendezvény kapcsán hallunk, hogy ennek, vagy annak a programnak a költségéből hány méter járdát lehetett volna építeni.
Várhatóan 2013 szeptemberétől vezetik be az életpályamodellt. A béremelést 40 és 60 százalék közöttire tervezi az oktatási államtitkárság, a következő évi költségvetésben erre biztosítottnak is látszik a fedezet.
- A köpenyről mindent megbeszéltünk, váltsunk témát. Rendesen belenyúltak az oktatásba, kollégiumvezetőként bizonyára ön is érezheti a hatásokat. A pedagógusok sok bizonytalanságtól tartanak, az önkormányzat, mint fenntartó, közelebb volt hozzájuk, ismerősök vezették az iskolákat. Most meg jönnek majd a tankerületi vezetők.
- Nem elrugaszkodott ötlet a tankerületi vezetői rendszer bevezetése. Nyugaton, például Angliában már egy évszázada működik, de Magyarországon sem volt ismeretlen a második világháború előtti időszakig. A pedagógus megkaphatott a tankerületi vezetőtől minden segítséget, amire szüksége volt, másfelől a vezető egy felügyeletet is adott, ami manapság hiánycikknek számít. Nincs meg a kellő rálátás azzal kapcsolatban, hogy a tanár hogyan dolgozik a jövő nemzedékével.
- Nemrégiben magas állami kitüntetésben részesült. Csak nem ön lesz ez a bizonyos tankerületi vezető? Vagy balgaság összefüggést keresni?
- Nincs semmi kapcsolat a kettő között, az indoklás szerint az elismerést több évtizedes pedagógiai tevékenységemért kaptam. Amúgy is hatvanéves vagyok, nem valószínű, hogy egy ilyen hivatalt rám kellene építeni, jóllehet, ha tanácsot kérnek tőlem, szívesen segítek majd.
- Szó van egy új pedagógiai életpályamodellről is. A bérfejlesztés valóban jól jönne a „nemzet napszámosainak”. Jól gondolom?
- Várhatóan 2013 szeptemberétől vezetik be az életpályamodellt. A béremelést 40 és 60 százalék közöttire tervezi az oktatási államtitkárság, a következő évi költségvetésben erre biztosítottnak is látszik a fedezet. A pedagógustársadalom 2002 óta semmilyen pluszemelésben nem részesült, teljesen jogos elvárás, hogy az általuk elvégzett munka anyagi megbecsüléssel is járjon.
- Új Nemzeti Alaptanterv is körvonalazódik, a tervek szerint pedig a tankönyvválasztás az oktatási kormányzat joga lesz. Nem korlátozódik utóbbi miatt a pedagógusok mozgástere?
- Nem gondolom. Rengeteg hozzá nem értő készít ma tankönyvet Magyarországon, a legkülönbözőbb tartalmakkal, amelyek nem biztos, hogy az új NAT részét képezik, ezt szeretnénk kiszűrni. Négy-hat tankönyv-előállító cég lesz, az általuk készített könyvek tartalmazzák majd a NAT törzsanyagát, gyakorlatilag csak kivitel-, illetve tartósságbeli különbség lehet köztük. Minden bennük lesz, amit tanítani kell majd, éppen ezért nem érzem, hogy korlátoznánk a pedagógusokat. Ráadásul a helyi tantervben a helyi sajátosságok is megjelenhetnek, 10-15 százalék erejéig.
- Térjünk át a közelmúltra és a politikára. 2010-ben Kaposváron is megfogyatkozott az egyéni körzetek száma. Akkor – rutinos képviselőként - ön nem volt a jelöltek között. Mi volt ennek az oka?
- Erre nem tudok konkrét választ adni. Közölték, hogy nem számolnak velem, amit tudomásul vettem.
- Ehhez képest fél év telt csak el, és önt indították az időközben kormánymegbízottá avanzsáló Juhász Tibor körzetében.
- Ez abból adódhatott, hogy a választási listán a polgármester úr után, mint helyi KDNP-s képviselő, a második helyen szerepeltem. Így Tibor kiesésével én következtem a sorban.
A belvárosi beruházásokra is kíváncsiak, elsősorban a körzetemben szinte végighaladó intermodális vasúti uniós fejlesztésre. Ha ez megvalósul, a környék újjászületik.
- Elődjétől biztos körzetet örökölt, ahol a belvárosi fejlesztések miatt érezhető a fejlődés is. Azért elárulná, mivel keresik fel a körzetében élők a fogadóóráin?
- Egyfelől munkalehetőség után érdeklődnek, a megfelelő fórumokhoz irányítom őket, próbálom a legmegfelelőbb megoldást megtalálni számukra. A belvárosi beruházásokra is kíváncsiak, elsősorban a körzetemben szinte végighaladó intermodális vasúti uniós fejlesztésre. Ha ez megvalósul, a környék újjászületik. Azt látom, a lakókat érdekli, hogy mi történik a városukban. Ennek örülök, mert alapelvem, hogy a politikának soha nem szabad elszakadnia az élettől, az emberektől.
- Végül néhány mondat erejéig vissza az oktatáshoz. Úgy tudom, különösen kedves önnek az immár hagyományosnak mondható őszi Klebelsberg-nap, aminek az ön által vezetett kollégium ad otthont. Idén is megrendezik?
- Természetesen, immár nyolcadik alkalommal, a színvonalból pedig ezúttal sem engedünk. A tanácskozás címe: „A nevelés alapja és végcélja a nemzeti kultúra”, az általunk meghívott előadók e témában fejtik ki nézeteiket. Gombocz János egyetemi oktató, Tőkéczki László politológus, Jelenits István piarista szerzetes, egyetemi oktató, Andrásfalvy Bertalan volt oktatási miniszter és Jókai Anna Kossuth-díjas író a garancia arra, hogy hasznos ismeretekkel gazdagodhatnak az érdeklődők szeptember 29-én.
