2012. 08. 08., szerda, 19:12
A 17 éves kaposvári lány, Jelasics Dzsenifer Németországba szökése kapcsán egy iskolapszichológust kérdeztünk meg, mi játszódhat le ilyenkor a fiatal fejében. Szigeti Mónika készséggel válaszolt felvetéseinkre.
- Mások a mai gyerekek, mint voltak 15-20-50 évvel ezelőtt? Más problémákkal küzdenek, vagy csak a feldolgozás módja változott?
- Abszolút mások, ugyanis a világ is megváltozott, ami körülveszi őket. Rengeteg információhoz jutnak és egyúttal elvárás is kortársaiktól, hogy mindennel kapcsolatban „képben legyenek”. Jóval több csábítás is éri őket, mint évekkel, évtizedekkel ezelőtt, ezeknek pedig nehezebb is ellenállni.
- Érettebbek a mai fiatalok, vagy ez csak a látszat?
- Amolyan „kvázi érettségről” beszélnék. Csak úgy tűnik, mintha érettebbek lennének, legalábbis ők azt gondolják magukról, hogy érettek. Úgy vélik, hogy felnőtthöz illő jogok illetik meg őket, lélektanilag azonban mindenképp éretlenebbek, mint hasonló korú társaik voltak korábban. Ebből persze számtalan konfliktus is adódik.
- Csellengők mindig voltak, mégis, mintha most több olyan gyerek lenne, aki elszökik otthonról. Mi vezethet idáig?
- A különböző korosztályokat külön kell választani. Már egy óvodás is elindulhat „világgá”, igaz, csak a kapuig, vagy az utca végéig jut. A kisiskolásoknál sok esetben az iskolai rosszul teljesítés, illetve ennek kapcsán a szülői retorziótól való félelem állhat a háttérben, igaz, talán ebben a korosztályban a legritkább a csellengés. A későbbi, kamaszkori szökések egyik klasszikus kiváltó oka a rossz bizonyítvány, idősebbeknél pedig egy olyan probléma, amit nem tud megbeszélni családtagjaival. Sokszor a kortársak, barátok csábítása, illetve kalandvágy, unaloműzés miatt is elszökhet a gyerek.
- Az a lány, akinek apropóján megkerestük Önt, azzal indokolta a lépését, hogy új életet akar kezdeni, új környezetben. Az új környezet elegendő ahhoz, hogy megváltozzon az élete? A problémák megoldódhatnak ettől?
- Egy 17 éves fiatal esetében nem gondolnám. A kamaszkorban roppant fontos, hogy kialakuljon a fiatalban a konfliktusmentes leválás a szülőktől. Tiszteljük szüleinket, de közben fokozatosan csökkenjen a tőlük való függésünk. Ha ez nem megy zökkenőmentesen, rendezni kell a szülőkkel a kapcsolatot.
- A gyermekvédelem gyakorlata mennyire alkalmas arra, hogy csökkentse az ilyen esetek számát?
- Pszichológus vagyok, nem gyermekvédelmi szakember, azt azonban a szóban forgó lány kapcsán feltételezem, hogy egy már külföldre szökött fiatal esetén a gyermekvédelem nem tudja kellően orvosolni a problémát. Azt viszont fontosnak tartom, hogy ha hazatér, vagy hazahozzák, lehetőleg ne egy intézeti közegbe kerüljön, hanem első körben próbálja meg helyreállítani viszonyát a szüleivel.
Szülő és gyerek közösen alkosson egy szabályrendszert, állapodjanak meg például, hogy meddig maradhat távol esténként. A fiatalnak éreznie kell, hogy jó hazajönni a családi fészekbe.
- Észre lehet-e időben venni a jeleket, egyáltalán: milyen jelei vannak annak, ha valaki le akar lépni?
- Minden gyermek más és más, nincs egységes séma. Az azonban figyelemfelkeltő lehet, ha kevesebb mondanivalót oszt meg családtagjaival, netán elkezdi szétosztogatni azokat a tárgyait, amiket nem tud, vagy nem akar magával vinni. Hirtelen túl sokat, vagy túl keveset tartózkodik otthon, illetve minden előzmény nélkül csomagolni kezd. Mindenesetre a tanév vége felé, illetve az iskolai szünetben érdemes különösen odafigyelni a fiatalokra.
- Milyen veszélyekkel járhat a csellengés? Nem elsősorban az esetleges bűncselekményekre gondolok, hanem kimondottan a pszichológiai vonatkozásokra.
- A kamasznak igen fontos, hogy tartozzon valahová. A szökések miatt megszakad, vagy tovább romlik a szülővel, testvérrel való kapcsolat, ez aligha tesz jót a személyiségfejlődésének. Ha megbízik egy idegenben, aki aztán átveri, sérülhet a bizalom – ami az egyik legjelentősebb a fiatal életében - más emberek iránt.
- A visszatérés mindig nehéz: bizalmatlanság, büntetés, sokféleképpen reagálhat egy család. Hogyan érdemes visszafogadni a csellengő gyereket?
- Semmiképpen nem büntetéssel, igaz, nyilvánvalóan jutalommal sem. Ki kell deríteni a történtek okát, mindent megbeszélni, és aztán tiszta lappal kell indulni. Szülő és gyerek közösen alkosson egy szabályrendszert, állapodjanak meg például, hogy meddig maradhat távol esténként. A fiatalnak éreznie kell, hogy jó hazajönni a családi fészekbe.
