2012. 08. 01., szerda, 09:59
Újabb kaposvári önkormányzati képviselővel beszélgettünk, aki – Heintzhez hasonlóan – szintén doktor, fideszes és Tamás. Szép Tamást többek közt szavakról és tettekről, közbiztonságról kérdeztük, no és kaszinóztunk is egy kicsit.
- Mi újság a Donnerban?
- Manapság semmi különös. Ugyanazokkal a gondokkal, problémákkal szembesülnek az ott élők, mint a többi, nem a Donnerban élő kaposvári, vagy bárki Magyarországon. Kevés a pénz, a munkahely sem annyi, mint amennyire számítottunk, de ez nem csak magyar jelenség.
- Választókörzetének egyik sarkalatos kérdése a közbiztonság.
- Valóban, a kérdés folyamatosan napirenden van, annak ellenére, hogy a városvezetők és az állampolgárok javaslatára rendszeresen járőröznek a rendőrök, több térfigyelő kamerát is telepítettünk.
- Érzékelhető a javulás?
- Mostanában nem kaptam értesítést, hogy lépnem kellene. Feltételezem, hogy nagymértékű pozitív változás nem történt, igaz, nem is romlott a helyzet. Bizonyos családokkal nehéz együtt élni. Nekem azonban más gondom van és ezt már többször szóvá is tettem: a Jókai-ligetet éjszakánként megszállják a hajléktalanok és rengeteg szemetet és egyebet hagynak maguk után. Napi takarítás kellene, mert az időszaki itt nem sokat segít.
- Már régóta ön a donneri városrész képviselője. Ha a körzetében megkérdeznénk szúrópróbaszerűen embereket, hogy ki a képviselőjük, vajon tudnák?
- Nehéz erre válaszolni, 1998 óta képviselem ezt a városrészt, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy ha száz embert megkérdeznének ott, a többség kapásból rávágná a helyes választ, ámbár én még az ismertebbek közül való vagyok. Ha nagy problémájuk van, amúgy is inkább a polgármesteri hivatalba mennek, vagy valamelyik médiumhoz fordulnak, netán magát a polgármestert keresik fel. Egyszerűbb azonban – és ajánlom is mindenkinek -, hogy inkább a képviselőjüket keressék. Csodát tenni ők sem tudnak, de esetleg fel tudják gyorsítani egy probléma megoldását.
- Térjünk rá a városházi történésekre! A közgyűlési közvetítést figyelve néha az az ember érzése, hogy a 12 fideszes képviselő összesen nem beszél annyit, mint az ellenzék, kiemelten a két szocialista politikus. Nem tartják fontosnak?
- Úgy gondolom, az erőviszonyok ismeretében nem szükséges sokat jártatni a szánkat. Az ellenzéknek egyetlen eszköze van – főleg ilyen arányok mellett -, hogy a hangjukat hallassák. Hozzáteszem, ezt mérsékelt eredménnyel teszik. Egyébként mi, fideszesek a közgyűlés előtt előzetesen egyeztetünk frakcióüléseken és megbeszéljük, hogy kinek „illene” hozzászólni egy-egy napirendhez. Különben is: a végeredmény a fontos, az, hogy a döntések hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. Azok pedig minket igazolnak.
Különben is: a végeredmény a fontos, az, hogy a döntések hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. Azok pedig minket igazolnak.
- A kormánynak sok olyan nehéz és fajsúlyos intézkedést kellett meghozni, amelyek mindenki, így a kaposváriak életére is hatással vannak. Akárhogy is nézzük, ön is a kormányzó párt kötelékébe tartozik. Egyetért az elmúlt két évben történtekkel?
- Az ország és a város vezetése egy hajóban evez, azt azonban mindenki tudja, hogy 2010-ben egy nehéz helyzetben lévő országot vettünk át, ebből pedig nem tudtunk két év alatt kikecmeregni teljesen.
- A következő két esztendő elég lesz rá?
- Ha egy keveset is előrelépünk, véleményem szerint már megtettük, amit az adott helyzetben meg lehetett. Minden ember a saját helyzetéből indul ki és ennek megfelelően minősít, azt azonban látni kell: Angliában recesszió van, Németország is leminősítetés előtt áll, a mediterrán államok helyzete pedig mindenki előtt ismert, mi sem tudunk teljesen elszakadni az európai valóságtól.
- Váltsunk könnyedebb témára! Köztudott, hogy közel áll önhöz a kultúra világa. Készül már a Polgári Casino őszi menetrendje?
- Körvonalazódik. Több javaslatot is kaptam és többen is jelezték, hogy szívesen tartanának előadást. Egyet megígérhetek: az eddigi színvonalat a jövőben is tartani kívánjuk. Nem magunkat dicsérem, de rendkívül kevés pénzből működünk, évi 600 ezer forintból szervezünk kéthetente színvonalas programokat. Régészet, orvostudomány, művészet – sok minden terítékre kerül majd. Aki ezeket rendszeresen meghallgatja saját tudását is gazdagítja, magát is nemesíti. Nem mellesleg, jó társaságba is kerül.
- Úgy tudom, szívének kedves az emléktáblák állítása is, szerte a városban. Tudja-e, hánynak a megszövegezésében vett részt?
- Nem számoltam, de jó néhányban, Gróf Széchényi Ferenc emléktáblájára különösen büszke vagyok. Hamarosan Szász Endre tiszteletére szeretnénk egy emléktáblát állítani, a helyszínről már van elképzelésünk, ez azonban egyelőre még maradjon titok. Nagy formátumú művész volt, s különben is: a festők városa vagyunk, nem igaz? Érdekes egyébként, hogy amikor korábban kezdeményezésemre emléktáblát állíttattunk körzetünk névadójának, Donner Jánosnak, sokan – még akik több évtizede ott élnek -, így értesültek róla, hogy a városrész névadója egy személy volt. Összegezve: kutya kötelességünk őrizni azok emlékét, akik tettek a városért és ebből tovább építkezni.
- A nyárból még van néhány hét. Hová lesz az üdülés?
- Részben már megvolt, egy hetes, immár hagyományosnak mondható csoportos biciklitúrán vettünk részt feleségemmel együtt, Ausztriában. Más a táj, a környezet, a kultúra, egyszóval minden. Idén Salzburg tartományt fedeztük fel. Mindenkinek javaslom a kerékpározást, határokon belül és túl egyaránt, valósággal más dimenzióba kerül az ember tőle. A következő hetekben pedig belefér még néhány nap a balatonföldvári nyaralónkban is, valamint unokázunk is majd, ha ránk bízzák a hároméves Szép Dorkát.
