2012. 07. 11., szerda, 06:51
Kedden benyújtotta a kormány a parlamentnek a munkahelyvédelmi akciótervet, melyről várhatóan ősszel dönt majd a Ház. A csomag a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket, a gyesről, illetve gyedről visszatérőket segítené járulékcsökkentéssel.
A tervek szerint a 25 év alatti, az 55 év feletti, valamint a 25 és 54 év közötti, szakképesítés nélküli munkavállalók munkáltatói járuléka a felére csökkenne. A gyesről, gyedről visszatérők után két éven át nem kell járulékot fizetni, a harmadik évtől pedig csak a jelenlegi járulék felét. A cégeknek az áfaszabályok változtatásával is segítenének: az 500 ezer euró alatti árbevételű cégeknek csak akkor kellene befizetniük az áfát, ha azt nekik már kifizették.
- Minden jóindulatú kezdeményezést támogatandónak tartunk – fogalmazott kérdésünkre Kertész Rezső, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók (KISOSZ) Somogy megyei társelnöke. - A járulékcsökkentés segíthet a létszámbővítésben. A gazdaság, a beruházások felpörgetésére is szükség lenne azonban, ha ugyanis nincs több munka, a cégek nem feltétlen vesznek fel több alkalmazottat – véli.
Kertész Rezső a kismamák munkáltatói járulékának csökkentését is jó elképzelésnek tartja, mint mondta, hazánkban – sok Nyugat-európai állammal szemben - amúgy sem elterjedt túlságosan a részmunkaidős foglalkoztatás. A fordított áfa bevezetésének pedig elsősorban a mezőgazdasági és építési vállalkozók örülhetnek – tette hozzá. Kérdésünkre, mivel kellene segíteni még a cégeket, az érdekképviseleti vezető az adminisztrációs terhek csökkentését említette. A KISOSZ vezetése egyébként elküldte tagjainak az akcióterv részleteit, és várja a véleményeket.
- Segíthet a somogyi foglalkoztatás bővítésében – állítja Daxner Gábor. A Vállalkozók Országos Szövetségének megyei elnöke szerint pont a fiatalok és az idősebb korosztály munkához jutását kellene segíteni. A szülés után visszatérő anyukák járulékcsökkentése kapcsán elmondta: nem gondolja, hogy a cégek emiatt „vadásznak majd a kismamákra”, de talán szívesebben alkalmazzák őket, mint eddig. Daxner Gábor egyébként az akciótervbe beemelte volna a fizetési fegyelem szigorítását is, mondván: az egymás közti utalásokat legfeljebb 30 napban kellene meghatározni, akár törvényi úton is. Aki pedig nem, vagy csak jelentős késéssel fizet partnerének, szankcionálni kellene.