2012. 04. 24., kedd, 10:20
Amikor nincs saját kis vacka, ahová lefeküdhet és nincs mit ennie, akkor van szüksége leginkább a Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesületre.
Kaposvár közgyűlése április 26-i ülésén dönt arról, hogy szerződést kötnek az egyesülettel, hogy gondoskodjanak a befogott ebekről. Ennek kapcsán beszélgettem Boncz Edittel, a civil szervezet elnökével.
- Mit vállal az egyesület ezzel a szerződéssel?
- Gondoskodunk a beszállított kutyákról, ellátjuk őket és minél hamarabb visszaadjuk a gazdájuknak, illetve új gazdit keresünk nekik. A szerződés arról szól, hogy két hétig kell benntartani a gyepmesteri telepen a közterületről befogott kutyát. Hogy utána az egyesületünk hogyan dolgozik tovább, hogy ne altatás legyen a kutyus sorsa, az már a mi feladatunk. Az altatást elvből elutasítjuk, hiszen emberi hibából kerültek ilyen helyzetbe a kutyák, nem lehet az a megoldás, hogy kioltjuk az életüket. Erre nem szerveződik egyetlen állatvédő egyesület sem.
- Milyen feltételekkel tudnak dolgozni?
- A jelenlegi gyepmesteri telep nem túl nagy, 14 kennelről beszélünk, ez eleve kicsinek bizonyul, még akkor is, ha kéthetes ellátásról beszélünk. Kaposvár ennél nagyobb város, kéthetente nem ennyi kutya gyűlik össze. Tervbe vettük a bővítést, ha lesz rá lehetőségünk. Az egyesület munkája sokat fog számítani, különösen az örökbeadások, a külföldi támogatókkal való kapcsolat felvétele és egyéb anyagi források megszerzése.
- Miért pont Önök látják el ezt a feladatot?
- Valahogy adódott ez a dolog. Pár olyan ember neve ismert a városban, akik korábban is tagjai voltak állatvédő egyesületnek, részt vettek ilyen megmozdulásokon, másrészt az önkormányzat részéről is volt rá igény, hogy civil szervezet végezze ezt a feladatot. Régebben voltak rossz érzések a gyepmesterrel szemben, hogy beviszi a kutyát és két hét múlva altatás lesz a sorsa. A polgármester úr keresett olyan megoldást, hogy civil szervezet lássa el úgy a feladatot, hogy az az állatszeretőknek és a lakosságnak is megfelelő legyen.
Mialatt beszélgetünk, cseng a mobilja. Olyan kutyáról és kölykeiről kap hírt, akiket nem etet a gazdájuk. A pénzt italra költi, azzal nem foglalkozik, hogy a kutyák éheznek. A telefonáló szomszéd eteti őket egy ideje, de már nem bírja, így arra kéri Editet, hogy az egyesület segítsen, vigyék el a kutyákat: - Mindennaposak ezek a telefonok. A kolléganőm vagy én kimegyünk és igyekszünk segíteni ezen a helyzeten. Megoldás, hogy tényleg elhozzuk a kölyköket, az anyát ivartalanítjuk, mert fél év múlva ugyanez megismétlődik.
- Milyen pénzbeni támogatást kapnak a munkájukhoz?
Mivel ez egy önkormányzati feladat, erre az évre 3,5 millió forintot kap az egyesület a feladatra. Kaposváron bőven száz fölött van a gazdátlan ebek száma. Nagyon erős, menedzser típusú működtetésnek kell lennie, hogy számukra gazdát találjunk. Ezen túlmenően mi innen majd csak úgy adunk ki kutyát, illetve úgy fog ott tartózkodni két hét után a telepen, hogy oltott, chipezett, ivartalanított. Ami kimegy örökbefogadásra, az nem fog soha szaporulatot hozni, másrészt nem lesz azonosíthatatlan. Mert a chip az amúgy is kötelező itt a városban, de tudjuk, hogy pont azok a kutyák nincsenek chipezve, amelyek a telepre kerülnek. Mi így fogjuk őket kiengedni, hogy egyszer – és mi ebben hiszünk –, megszűnjön ez a probléma.
Orvosi ellátásban messze felülteljesítjük az elvártakat, mert az például nem előírás, hogy ivartalanított legyen a kutya, annak költségét nekünk kell előteremteni. A nyilvánosság nagy segítség nekünk, hogy tudjanak rólunk, a támogatási lehetőségekről, az örökbefogadásokról, hiszen az csökkenti az állományt. Ötven kutyát nem lehet bemutatni, de ha hármat bemutatunk, és azok gazdára lelnek, vagy rajtuk keresztül egy másik kutyusnak gazdája lesz, már az is jó.
- Akadnak segítőik?
- 15-en alapítottuk az egyesületet, és már most azt mondhatom, hogy nagyon sok önkéntes csatlakozott hozzánk. Nagyon sok ember szeretne segíteni, ráadásul az állatszerető emberek nagyon elkötelezettek, sokszor még fanatikusnak is mondhatók. Már most van egy nagyon lelkes önkéntes csapat, akik nagyon határozottan segítik a munkánkat. A Facebook-on megtalálhatnak minket, ott fent vannak a gazdit kereső kutyák is. Múlt hétvégén nagy mennyiségű húst kaptunk, kellett volna hozzá száraz kenyér, feltettük, hamarosan telefonált egy fiatalember, Nagybajomban van pékségük, be is hozta a kenyeret. Ilyenkor nagyon sokan mozdulnak és nagy öröm ez számunkra.
