2025. 08. 01., péntek, 15:40
Kései vonulás, aszályos idők is nehezítették a gólyaszülők feladatait, a gólyagyűrűzések statisztikáját nézve azonban népes a gólyafiókák mezőnye idén. Szép számmal akadtak négyfiókás fészkek, és átlagosan 3 fióka nevelődött egy gólyafészekben az E.ON területén.
Az Észak- és Dél-dunántúli vármegyékben, valamint Budapest környékén lezajlott gólyagyűrűzésekben idén is az E. ON szakemberei nyújtottak támogatást személyes jelenléttel és kosaras autókkal. A gyűrűzésekkor a Nemzeti Park Igazgatóságok (a Balaton felvidéki, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Duna-Dráva, az Őrségi) és az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) szakembereit támogatták: 199 településen 297 fészeknél összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkeztek. Az E.ON kollégái fáradhatatlanul emelték le és szállították vissza a gyűrűzött fiókákat a fészkekbe, egy nap akár 10- 12 települést, egy településen pedig több fészket is érintve.
A legtöbb gyűrűt Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, összesen 253-at, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér megyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést. A fémgyűrű távoli országokban is segíti az augusztusban szárnyra kapó gólyák beazonosítását, információt szolgáltat vonulásukról, párválasztásukról, jövő évi hazatértükről.
A Veszprém vármegyei Vilonyán érdekes történetet mesélnek a jelölőgyűrűk. Az ott költő fehérgólyapár mindkét tagja gyűrűs – ez önmagában is ritka, gyűrűik azonban egymás után következnek: H6MT és H6MU a gyűrűzési nyilvántartás alapján testvérek. Mindketten három éve, a tótvázsonyi fészekben keltek ki, és miután visszatértek délről, születési helyüktől 24 kilométerre foglaltak fészket, melyben egy fiókát nevelnek. A fiókát júniusban jelölték meg gyűrűvel a MME szakemberei az E.ON közreműködésével.
Jelentős korkülönbségek voltak az idei kisgólyák között, több kései költés is akadt: a szakemberek a júniusi gyűrűzésekkor az átlagosan hét hetes fiókák mellett egészen apró, még nem gyűrűzhető egy heteseket is találtak, az ő lábukra később kerülhetett gyűrű. A tavasszal fészekből kipottyanó és madárkórházban cseperedő fiókák közül néhányat a gyűrűzéskor csempésztek vissza hasonló korú kisgólyák mellé a szakemberek: a gólyaszülők ilyenkor a „féltestvér” kisgólya etetését is ugyanúgy folytatják, ahogy sajátjaikét.
50 településen akadtak az átlagosnál több, négy fiókát rejtő fészkek is, hét település pedig öt fiókával is büszkélkedhet, ugyanakkor átlagosan három fióka a jellemző fészkenként. A kisgólyák meglehetősen harciasak az érkező E.ON-os kollégákat látva, főleg a hímek csípnek önvédelemből, de a földre érve – ahogy szüleiktől tanulták – mozdulatlanok maradnak.
A gyűrűzés a fiókák egészségi állapotáról is hírt ad a szakembereknek, és alkalom arra is, hogy a fészkekbe felhordott szemetet, veszélyes anyagot eltávolítsák. Gyűrűzés során számos fészket szabadítottak meg a bálamadzagoktól, melyek a fiókák lábára tekeredve súlyos sérülést okozhattak volna a fiókáknak.
