Termodinamika és fejszámolás – kívülről könnyűnek tűnhet a hőlégballonozás

2025. 07. 25., péntek, 18:00

A levegőben a hőlégballon csapata, a földön a követőcsapat, köztük GPS, rádió és egy kis stressz. A hőlégballonozás nem csak arról szól, hogy „de szép most az ég”.

Ismét érdemes lesz kémlelni az eget július utolsó hetén, hiszen idén is lesz hőlégballon-bajnokság Kaposváron, amely bár látványos, sokan nem tudják, hogy mi miért van úgy, ahogy. Nagy Balázs, a Magyar Ballon Szövetség képviselője és egyben a versenyen részt vevő pilóta adott választ a megválaszolatlan kérdésekre.

Napkelte után másfél órával és napnyugta előtt másfél órával szállhatnak fel a ballonok. Akkor ez most hogy is működik?

A válasz egy szó: termik. A hőlégballonok elsősorban reggel és este szállnak fel, mert napközben a napsütés hatására kialakuló termikek – vagyis a termodinamikai elveken alapuló, emelkedő légáramlatok – instabillá és kiszámíthatatlanná teszik a légkört, ami nem kedvez a biztonságos repülésnek.

– Korlátozottan irányítható légi járműnek minősül a hőlégballon, a pilóta három dolgot tud tenni, süllyedni, emelkedni, illetve magasságban tudja tartani a hőlégballont – mondta Nagy Balázs. – A termikek tulajdonképpen ezt a fajta irányítást teszik lehetetlenné, hiszen akkor is emelkednénk, amikor nem szeretnénk. Ez a fő oka annak, hogy a tavaszi, nyári, illetve a kora őszi időszakban a napközbeni repülés nem a hőlégballonok javára szolgál.

A pilóta úgy fogalmazott: amikor a siklóernyősök a levegőben, akkor ballonosok a földön vannak.

– Alapvetően a különböző rétegszeleket használjuk ki ahhoz, hogy A-ból B-be eljussunk. A verseny alkalmával nyilván monitorozzuk a fejünk felett lévő légtömeget, hogy hol, merre mozog a szél, milyen sebességgel. Ez alapján a versenyigazgató a saját csapatával meghatározza a célokat, és nekünk vagy egy versenybíró által megadott pontról, vagy pedig a pilóták saját választási pontjáról kell felszállunk és ezeket a monitorozott légrétegszeleteket próbáljuk meg kihasználni.

Rendben, rendben, termodinamika. De miért napkeltéhez és napnyugtához van kötve?

– A napkelte utáni másfél-két óra, illetve napnyugta előtti másfél-két óra az, amely olyan nyugodt időszak, amikor már megfelelő fényviszonyok vannak ahhoz, hogy a látvarepülés szabályait betartsuk, illetve ezek a termikek még nem alakultak ki, vagy már elcsitultak estére.

Az időjárás mellett azonban más tényezők is feladják a leckét a pilótáknak.

 – Matematika is van a repülések mögött: leginkább olyan esetekben kell fejszámolást alkalmazni, amikor például kiszámoljuk, hogy egy adott magasságnál milyen pillanatban kell megkezdeni a süllyedést, hogy a lenti célhoz minél közelebb kerüljünk és a jelzőszalagot minél pontosabban dobjuk a célkereszt közelébe.

Nagy Balázs azonban azt is hozzátette, hogy mindezek mellett az is sokat segít a pilótáknak, ha megérzéseikre hallgatnak.

Ha összejön a reggeli és az esti repülés is, az majdnem kitesz egy egész napot. A kívülállók talán nem is sejtik, mennyi munka és fáradtság rejlik egyetlen repülés mögött – hogyan élik ezt meg a pilóták?

– Egy-egy hosszú repülés szellemileg is nagyon sokat kivesz az emberből, és emellett még korán is kell kelni és későn kerül ágyba az ember. A két repülés között nem sok lehetőség adódik a pihenésre, így ilyenkor az ember bioritmusa is felborul.

A pilóta hozzátette, hogy a szellemi megterhelés mellett fizikailag is kimerülnek a ballonosok: minden eszközt ki kell, majd el kell csomagolni, össze kell állítani, majd repülés után szétszedni, elpakolni, és a gáz töltésről még nem is beszéltünk... egyszóval sok a feladat.

Ez nem egy egyéni sport, hiszen csapatmunkát igényel. Hogyan folyik a kommunikáció, mennyire fontos az összhang?

– A csapat és a pilóta között van egy föld-levegő rádiókapcsolat, illetve vannak közösségi és saját gyártású, olyan navigációs programok, ahol a pilóta és a földi csapat valós időben látja egymást: ez megkönnyíti jelentősen a ballonnak a követését, így a követő autóból minden egyes pillanatban látják a térképen, hogy a ballon hol mozog és a pilóta tud jelzést adni arról is, hogy melyik az a terület, amit ő kinézett a leszálláshoz, és onnantól kezdve már csak oda kell navigálnia magát a csapatnak.

A bajnokság július 29-én kedden este egy látványos felvonulással kezdődik

A résztvevők a Guba Sándor utcából indulva, s a Fő utcán végig haladva érkeznek meg a Kossuth térre autóikkal, s közben a ballonkosarak fáklyáit folyamatosan üzemeltetni fogják, repüléseket pedig szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton is lehet majd látni, ha az időjárás is engedi.

Ezeket olvasta már?