A sün igazi kincs a kertben

2025. 04. 15., kedd, 07:25

A sünök nagyon hasznos jószágok, hiszen távol tartják a kerti kártevőket. Például a kevesek által kedvelt meztelen csigákat is szívesen begyűjtik, így nagyon hasznos, ha beköltözik egy süncsalád a kertünkbe.

Jónéhány vadon élő, őshonos emlősfajunk rendelkezik olyan alkalmazkodóképességgel, amivel képes belakni az ember közvetlen környezetét. Belterületi parkjainkban, sőt a kertjeinkben is találkozunk velük.  Közülük egyesek életmódja sok bosszúságot, problémát okoz – másokat kifejezetten hasznosnak ítélünk meg, és örömmel vesszük a közelségüket.

Utóbbiak közé tartoznak az alapvetően erdőlakó, védett sünök is.

Minden együttélés kompromisszumokat és cselekvést követel – az állatok és az ember kapcsolatában, természetesen a mi részünkről.

A sünök főleg éjszaka mozognak, a mérsékelt övön élők téli álmot alszanak. Elsősorban rovarevők, de megeszik a csigákat, a férgeket, ritkábban a madárfiókákat és a tojásokat is. Ha alkalmuk adódik, az egerek kölykeit sem vetik meg, de szívesen fogyasztják a kutyák és macskák részére kihelyezett tápokat is.

Elterjedési területük jelentős, nálunk őshonosnak tekinthető, egyik a közönséges sün (Erinaceus europaeus), a másik a keleti sün (Erinaceus roumanicus). Megjelenésük alapján nehéz megkülönböztetni őket, szakértők szerint itt a keleti sün a gyakoribb. Természetes élőhelyükön, az erdőn és a mezőkön kívül előfordulnak az emberek lakókörnyezetében, parkokban és kertekben is.

Élőhelyi igényeik, téli álmot alvó életritmusuk, éjszakai életmódjuk, szaporodási folyamatuk, táplálkozási szokásaik egészen hasonlóak.

Fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, szabályozzák a rovarok, férgek, csigák populációit – közöttük egyes kifejezetten kártékony, behurcolt, agresszíven terjedő fajokét.

Leggyakrabban dús aljnövényzetű területeken fordul elő, ahol magányosan éli életét. Egyedül akkor van társaságban, amikor a kicsinyeit neveli. Szívesen költözik be a falvakba, városokba, így akár a kertünkbe is. A nappalokat leginkább alvással tölti, éjszaka vadászik. Ősszel lecsökken a testhőmérséklete és tavaszig nem is emelkedik meg – ekkor alszik téli álmot.

Ennek kiemelten fontos szerepe van a természetes életközösségeikben, emellett az általuk „társbérlőként” belakott emberi környezet biológiai egyensúlyának fenntartásában is.

Védettek, egyedi természetvédelmi értékük 25 ezer forint.
Érthető, hogy számos szakmai és civil szervezet hívja fel a figyelmet rájuk az életciklusuk legérzékenyebb szakaszaiban. Ilyen most, tavasszal a szaporodási időszakuk.

Ha pici sünt találunk, ne nyúljunk hozzá egy ideig, hiszen valószínűleg visszatalál az anyjához. Így egy időre hagyjuk magára, de úgy, hogy a szemünk sarkából figyeljük, nehogy baja essen. Ha mégsem talál vissza az anyjához, elvihetjük egy állatvédő egyesülethez, vagy az állatkertbe, mert ott egészen biztosan helyesen fogják tudni táplálni. Ne adjunk neki tejet, hígítva sem!
Hogy semmiképp ne okozzunk sérülést a sünöknek, elővigyázatosan végezzünk bizonyos kerti munkákat. Például a komposztot a vasvillával történő átmozgatás előtt nézzük át, nehogy véletlenül megsérüljön a sün. Szintén nem árt fűnyírás előtt átnézni a kertet, nehogy egy fűkupac alatt ott szunyókáljon egy süni. Fontos tudnunk, hogy a rágcsálóirtásra használt mérgek a sünöket is elpusztítják, ezért, ha lehet, ne használjunk ilyen szereket a kertben.

 

Ezeket olvasta már?