2023. 05. 24., szerda, 18:10
Európa első nemzeti parkjai 1909-ben Svédországban alakultak meg, ráadásul egyszerre kilenc! Ennek emlékére minden évben május 24-én ünnepeljük az Európai Nemzeti Parkok Napját.
A kezdeményezést 1999-ben az EUROPARC szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) indította el. A nemzeti parkok komplex funkciót betöltő létesítmények, hiszen egyszerre szolgálnak rekreációs, edukációs, ökológiai és kulturális örökségvédelmi célokat. Ez a nap Európa-szerte a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kíván ráébreszteni minden érdeklődőt. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet a természeti értékek megőrzésére, színvonalas ökoturisztikai szolgáltatások biztosítására, a nemzeti parkok működésére, rövid- és hosszútávú célkitűzéseire.
Európában 244 nemzeti parkot tartanak nyilván (2021. májusi adat), de ez a szám évről évre növekszik. Kontinensünkön a legtöbb nemzeti parkkal Oroszország rendelkezik (49 db), a második a sorban Norvégia, a maga 47 parkjával. Norvégia ezzel a számmal az Európai Unió listavezetője, az uniós rangsorban a második Finnország 40 nemzeti parkkal. Ezzel szemben Európában a legkevesebb nemzeti parkja Svájcnak, illetve Koszovónak van. Mindkét ország csupán egy-egy parkot tart nyilván. Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy egyes miniállamoknak nincs nemzeti parkja. Hat törpeállamunkból csupán kettőnek (Andorra és Málta) vannak nemzeti parkjai, míg Liechtenstein, Monaco, San Marino és a Vatikán nem rendelkezik eggyel sem.
Magyarországon tíz nemzeti parkot tartunk nyilván, ebből 1972-ben alapították meg az elsőt és egyben legnagyobbat – a maga 82.000 hektáros területével –, mely a Hortobágyi Nemzeti Park. Ezt követően 1975-ben létrejött a Kiskunsági Nemzeti Park, 1976-ban a Bükki, 1985-ben az Aggteleki, 1991-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park, 1996-ban a Duna-Dráva, majd 1997-ben a Duna-Ipoly, amit ugyanebben az évben még két másik is követett, ezek a Balaton-felvidéki és a Kőrös-Maros Nemzeti Parkok. Legfiatalabb nemzeti parkunk az Őrségi, mely 2002-ben került kijelölésre. Tíz nemzeti parkunkon belül számos tájvédelmi körzetet (pl. az Aggteleki Nemzeti Parkon belül a Zempléni Tájvédelmi Körzetet) és természetvédelmi területet (pl. a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkon belül a Hévízi-tavat), ezeken kívül pedig védett természeti értékeket (pl. védett állat- és növényfajokat) különítünk el.
