2015. 08. 03., hétfő, 09:05
"Minden, amit ellenünk csináltak az elmúlt majdnem egy hónapban, törvénytelen volt!" - ezt írta a Facebookon T. Richárd, a kaposvári sétálóutcán autójával rendszeresen várakozó közszereplő, kommentálva azt a levelet, amelyet megkeresésére küldött a kormányhivatal. Bár a megyei közgyűlés képviselőjének baráti köre nagy örömmel fogadta a hírt, most vélhetőleg le fogjuk törni a lelkesedésüket.
A kormányhivatali állásfoglalásból ugyanis NEM következik az, hogy T. Richárd a vonatkozó, érvényben lévő szabályokat betartva várakozott autójával a sétálóutcán. Aki figyelmesen elolvassa a képviselő által posztolt levelet (és ezt bárki megteheti), annak mindjárt feltűnik, hogy a kormányhivatal az érvelésében csak a KRESZ szabályozását vette figyelembe. Nyilván nem véletlenül, a képviselő a beadványában feltételezésünk szerint csak a KRESZ-re hivatkozhatott, amikor a saját várakozási szokásainak szabályszerűségéről kérdezte a kormányzati szervet.
Csakhogy!
Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. §-a meghatározza, hogy az utak forgalmi rendjének kialakítása az út kezelőjének a feladata. Ebben az esetben tehát a sétálóutca forgalmi rendjét nemcsak a KRESZ szabályozza, hanem kiegészíti azt a kaposvári önkormányzat vonatkozó, 7/2000. (II.29.) számú rendelete is.
Így már más a leányzó fekvése, ahogy mondja a köznyelv, hiszen ebben rejlik a lényeg! Innentől fogva T. Richárd KRESZ-re történő hivatkozása meglehetősen szegényes érvelés, hiszen az önkormányzat annál jelentősen szigorúbb feltételeket határozott meg, amikor a sétálóutca forgalmi rendjét szabályozta. Tulajdonképpen erről szólt az előző írásunk, amelyben állítottuk: sem T. Richárdnak, sem más, lakossági behajtási engedéllyel rendelkező tulajdonosnak nincs engedélye arra, hogy a sétálóutca díszburkolatán várakozzon az autójával.
Úgy vettük észre, hogy ezt az egyszerű tényt az emberek több mint 99 százaléka képes szinte azonnal megérteni, erre lehet következtetni például abból is, hogy más ingatlantulajdonosok nem éreznek kényszert arra, hogy a sétálóutcán várakozzanak autóikkal. Úgy tűnik azonban, hogy vannak emberek, akiknek lassabb a felfogásuk, mint a plutónium felezési ideje.
| Miről szól ez a cikk? Ki az a T. Richárd és milyen parkolásról van szó? |
|
T. Richárdnak az egyik sétálóutcai házban van lakása/irodája. Az egyébként képviselőként tevékenykedő férfi azt gondolja, hogy lakossági behajtási engedély birtokában autójával minden gond nélkül várakozhat a díszburkolaton, amíg például könnyít magán a lakásában. A kaposvári közterület-felügyelők ezt az önkormányzati rendelet alapján másképpen ítélik meg, ezért többször kérték arra T. Richárdot, hogy hagyja el autójával a védett övezetet. Május elseje óta több eljárást is indítottak a férfival szemben, aki ezt vegzálásnak tartja és meg van győződve róla, hogy azért lépnek fel vele szemben sorozatosan, mert a Jobbik képviselője a megyei közgyűlésben. Lapunk eddig két cikkben foglalkozott ezzel a témával, az elsőben kiderült, hogy a kérdésünkre válaszoló kaposváriak túlnyomó többsége nem szeretne autókat látni a sétálóutcán, a másodikban pedig leírtuk, hogy nem is kell ettől tartaniuk, hiszen az önkormányzat rendelete nem teszi lehetővé a lakóknak a díszburkolaton való várakozást. |
Természetesen adósak vagyunk még egy fontos részlettel. Miután biztosak voltunk benne, hogy T. Richárd nem volt eléggé alapos, amikor állásfoglalást kért a sétálóutcai várakozásával kapcsolatban, lapunk is úgy döntött, hogy a kormányhivatalhoz fordul.
Azt szerettük volna megtudni, hogy a Fő utca díszburkolattal ellátott, az ügyben érintett szakaszán jogszerűen várakozhat-e gépjárművével az a személy, akinek a lakossági behajtási engedélye kizárólag arra szól, hogy a sétálóutcát a lakcímre történő bejutáshoz szükséges időtartamig használja. A kormányhivatal az összes vonatkozó jogszabály idézése és értelmezése után az alábbi néhány sorban foglalta össze a választ:
"A lakossági behajtási engedéllyel rendelkező járművezetőnek az ingatlan megközelítését ill. elhagyását – a KRESZ szabályainak figyelembe vételével – a lehető legrövidebb úton és időtartam alatt kell végrehajtania, a „Védett” övezetben várakozni tilos a helyi szabályozás értelmében."
T. Richárd tehát akkor járt volna el helyesen, ha a sétálóutcai lakása/irodája megközelítését követően kiszállt volna az autójából, kinyitotta volna a kaput, visszaült volna az autójába és behajtott volna a saját ingatlanára. Kifelé pedig mindezt fordítva.
Bízunk benne, hogy ezt lassan ő is megérti.
A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a felperes kérelme ellenére nem tudósított arról, hogy a felperessel szemben a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Igazgatóság Közterület-felügyelet feljelentése alapján behajtási tilalomra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt 2015-ben indult közigazgatási eljárásokat a Kaposvári Rendőrkapitányság megszüntette; továbbá nem tudósított arról, hogy a felperes ellen személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése miatt 2015-ben indult eljárást – a Kaposvári Rendőrkapitányság szabálysértési határozatát megváltoztatva – a Kaposvári Járásbíróság megszüntette; továbbá nem tudósított arról, hogy a felperessel szemben 2015-ben közrend elleni magatartás: védett területen való parkolás közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt három esetben indult közigazgatási eljárásokban a Kaposvár Megyei Jogú Város jegyzője által meghozott, bírságot kiszabó határozatot a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte.
