2015. 04. 22., szerda, 07:25
Egy veszélyes árut szállító kamion keresztbe fordul, majd a szalagkorlátnak csapódik. Egy 16 utast szállító busz vészfékezik, a mögötte haladó autó pedig belerohan. Kilenc szervezet együttműködésére volt szükség.
A Kőröshegyi Völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.
1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége 23,80 méter. 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, és a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A Kőröshegyi Völgyhíd további különlegessége, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint belseje üreges. A híd 1872 méteres szerkezete belülről teljesen végigjárható. A pillérjeiben is lehet közlekedni, két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt van szükség.
A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba.
A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem.
A Kőröshegyi Völgyhídon az elmúlt öt évben mindössze 3 esetben volt szükség tűzoltói beavatkozás. Ez arányait tekintve nem haladja meg az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának kilométerszelvényekre vetített tűzoltói beavatkozásainak számát. A gyakorlat jelentőségét a káresetek felszámolásának, a bajba jutott személyek mentésének speciális jellege adja.
A völgyhídon bekövetkezett baleset során ugyanis nincs lehetőség arra, hogy a forgalmat a leállósávban szakaszosan továbbengedjék.
Amennyiben egy tehergépjármű rakománya kiszóródik – amint 2011-ben egy kukoricát szállító kamion balesetekor történt –, vagy a rakomány méreténél, mennyiségénél, illetőleg halmazállapotánál fogva a szomszédos pályatestre is átkerül, a híd teljes egészének lezárására is sor kerülhet.
További nehezítő körülmény lehet a hídpályán bekövetkezett baleset felszámoláskor, ha veszélyes anyag kiáramlásával kell számolni a beavatkozó erőknek. Ebben az esetben a veszélyes anyag tulajdonságaitól és halmazállapotától függően, a biztonsági intézkedéseknek ki kell terjedniük a környező települések lakosságának, valamint a környezetnek a védelmére is. Extrém helyzetben a kijutott veszélyes anyag a híd alatt található Séd patakon keresztül a Balatont is veszélyeztetheti.
A hídpálya kialakításának sajátossága miatt a kárhelyszín megközelítése, így a mentés kizárólag a hídfők (fonyódi hídfő - bálványosi hídfő) felől lehetséges, illetve a balesetet szenvedett járművek utasainak mentése speciális mentési módszerek alkalmazását teheti szükségessé.
Egy összetett káreset felszámolásakor a sérültek életének mentése, valamint a gyors és hatékony kárelhárítás csak a beavatkozó szervezetek összehangolt, egymást segítő, támogató munkája révén lehet eredményes:
- Dinamikus forgalomszabályozó- és információs rendszerek (Változtatható Jelzésképű Táblák) alkalmazásával a közlekedők biztonságának szavatolása.
- Forgalom elterelése a további balesetek elkerülése érdekében.
- Bajba jutottak életének mentése a megfelelő mentési módszerek megválasztásával.
- Az útburkolat megtisztítása a forgalmi rend helyreállítását megelőzően.
A beavatkozás során a biztonsági szabályok betartása mindvégig elsőrangú szempont.
Együttműködő szervezetek:
- BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
- Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
- Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
- Országos Mentőszolgálat
- Magyar Közút Nonprofit Zrt.
- Magyar Vöröskereszt
- „KÖTÉL” Önkéntes Tűzoltó Egyesület
- Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt.
- Tab-ol Kft.
