2025. 07. 22., kedd, 06:10
A beszélgetés egyik központi témája a német egészségügy állapota volt, amely – Schenk szerint – sokkal súlyosabb problémákkal küzd, mint a magyar. Míg nálunk gyakori a panasz az időpontokra, Németországban is hónapokat kell várni egy-egy vizsgálatra. Az egészségügyi kasszából jelenleg 12 milliárd euró hiányzik, és a rendszer finanszírozása komoly terhet ró a német dolgozókra: a társadalombiztosítási hozzájárulás több mint kétszerese a magyarénak.
A helyzetet tovább súlyosbítja a migráció hatása, amely a társadalmi feszültségek mellett kulturális konfliktusokat is hoz az orvosi ellátásba – főként iszlám vallású páciensek körében. Schenk példaként említette, hogy Németországban a rendelőkben gyakran éri az orvosokat fenyegetés vagy erőszak, ha egy muszlim nő vizsgálatához a vallási szokásokkal ütköző kéréseket fogalmaznak meg.
A német rendszert sokan idealizálják, de a valóság Schenk szerint árnyaltabb. A német kórházak felszereltsége, az orvosok és ápolók szakértelme nem haladja meg a magyar színvonalat – sőt, Németországban orvosok tömege érkezik Kelet-Közép-Európából, köztük magyarok is. „Nincsenek jobb ágyak” – jegyezte meg, utalva arra, hogy sok tekintetben a sztereotípiák nem fedik a valóságot.
| Kis nyári hírtallózás |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
Franciaország az adósságspirálban
A podcast másik súlyponti témája a francia gazdasági helyzet volt. Egy friss sajtóhír szerint Franciaország államadóssága másodpercenként 5000 euróval nő – ez a szám Schenk szerint önmagáért beszél. Összehasonlítva a magyar helyzettel, a kontraszt erős: míg itthon a költségvetési nehézségek állandó belföldi vitatémát jelentenek, Franciaországban sokkal drámaibb megszorításokkal kell számolni. A francia miniszterelnök „az igazság pillanata” címmel tartott beszédet, amelyben megszorításokat, fizetéscsökkentéseket, ünnepnapok eltörlését jelentette be. Magyarországon ezzel szemben éppen az a téma, hogy Szenteste hivatalos ünnepnap legyen-e.
Kereskedelmi háború és vámháború – Ki tárgyalhat Trumppal?
Az adásban szó esett Donald Trump tervezett 30%-os vámemeléseiről is, amelyek elsőként a német (és ezzel együtt a közép-európai, így a magyar) autóipart érinthetik. Schenk János szerint az Egyesült Államok és az EU között érezhetően feszültebb a kapcsolat, és Ursula von der Leyen nem számít tárgyalópartnernek Trump szemében. Ez különösen aggasztó lehet a német középvállalatok számára, amelyek az exportból élnek – és közvetve azoknak a magyar cégeknek is, amelyek ezeknek a beszállítói.
Schenk szerint a német gazdaság – például a ThyssenKrupp leépítésein keresztül – már most is válságjeleket mutat. Ez a közép-európai gazdasági térséget is érinti, hiszen a német ipar „hátán” működik számos magyar üzem is.
Migráció és média: miért nem mondják ki?
A német közélet egyik legvitatottabb kérdése – az egészségügyi feszültségek mellett – a média elfogultsága és a bevándorlás körüli hallgatás. Schenk János több újságírót is megemlített név szerint, akik bevándorló háttérrel rendelkeznek, és szerinte ez is szerepet játszik abban, hogy a sajtó gyakran nem nevezi meg a támadók etnikai hovatartozását. A közéleti szerkesztőségek balra tolódtak, és a pártpolitika – főleg a Zöldek és a szociáldemokraták részéről – határozottan érzékelhető a sajtó tartalmán.
Társadalmi kontrasztok: mit árul el mindez Magyarországról?
A beszélgetés végén Schenk János arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar helyzet – minden nehézség ellenére – jóval stabilabbnak tűnik, mint sok nyugat-európai országé. „Több értékünk van, mint hinnénk” – fogalmazott. A migrációs nyomás itthon nem uralja a hétköznapokat, a gazdaság strukturálisan kevésbé sérülékeny, a közéletben pedig – ellentétben például a német alkotmánybíró-jelölési eljárással – még működik a parlamenti döntéshozatal szabadsága.