2024. 10. 18., péntek, 09:20
– Kezdetben a közterületeken ajánlottunk munkát azoknak, akik tudtak és akartak dolgozni. Ez volt a későbbi közmunka alapja, amelyet a munkába való visszavezetésre használtunk. A 2010-es évek elején több mint ezer közmunkást foglalkoztattunk, ma pedig már 50-nél is kevesebben vannak, mert el tudtak helyezkedni.
– Egy olyan gazdaságpolitika alapjait tettük le Kaposváron, amely piaci, a munkára és a tudásra épül, nemzeti, mert nem fogadja el, hogy a külföldi munkavállaló fontosabb, mint a magyar, döntésképes és pragmatikus, mer nagy célokat kitűzni a gazdaság és a város elé. Ilyen cél például, hogy teljes legyen a foglalkoztatás, mindenki dolgozhasson, aki akar és a munkabérek úgy növekedjenek, hogy azok a magyarországi nagyvárosok első felébe tartozzanak – fogalmazott a településvezető, akivel a beruházásokról is beszélgettünk.
– Nem véletlenül jönnek hozzánk a befektetők, például egy török üveggyár, amely a város ipartörténetének legnagyobb jelentőségű beruházását végzi. Ehhez az kellett, hogy elindítottuk újraiparosítási programunkat és kialakítottunk, kialakítunk három ipari parkot. Az egyik az Északi Ipari Park, melynek egyik beruházása a kínai lineáris motorokat gyártó üzem, a másik a füredi út melletti ipari park, ahol a Szabó Fogaskerékgyártó Kft. építkezik, a harmadik pedig a Keleti Ipari Park, ahol okosipari tudományos és innovációs ipari park épül.
Elhangzott, hogy a város vonzerejét, a befektetői kedvet jelentősen növelte a 67-es út bővítése.
– Amikor valósággá vált, hogy megépül az M7-es autópályát Kaposvárral összekötő kétszer kétsávos út, még el sem kezdődött az építkezés, de már érezhetően megnövekedett a befektetői érdeklődés Kaposvár iránt – idézte fel az autóút építésének első fázisait Szita Károly.