2024. 10. 25., péntek, 08:35
– Célunk, hogy 2030-ra az ország egyik, ha nem a legelső energiafüggetlen városa legyünk, azaz termeljük meg önmagunk számára azt az energiát, amelyre szükségünk van. A háború igazolta, hogy a kiszolgáltatottságnál nincs rosszabb, volt, amikor a távhő ára tizenhatszorosára emelkedett a háború előttihez képest, a közvilágítás éves költsége 135 millió forintról pedig 500 millió forintra nőtt – mondta Kaposvár polgármestere, aki a város energiapolitikájának pilléreiről is szólt.
– Az első, hogy garantálja, mindig lesz megfelelő mennyiségű energia. A másik, hogy mindezt megfizethető áron érhessük el, a harmadik pedig, hogy óvjuk ezzel a környezetünket. Ezek miatt döntöttünk a megújuló energiák mellett. Először az intézményeinkre tettünk napelemeket, és nálunk van Közép-Európa legnagyobb napelemparkja. A másik a biogáz, melyet a cukorgyárban répaszeletből állítottunk elő, az autóbuszaink pedig már nem gázolajjal, hanem sűrített földgázzal járnak, és jönnek az elektromos autóbuszok is. Teljesen új hulladékgazdálkodási rendszert alakítottunk ki, okos és fenntartható város vagyunk.
S hogy elégedettek lehetünk-e az eddigi eredményekkel, a megtett úttal? A kérdésre igennel válaszolt településvezető.
– Ameddig időarányosan eljutottunk, azzal elégedettek lehetünk. Megújuló energiák használatában az országban az elsők között vagyunk, és ezt az utat folytatjuk a napenergia, a biomassza és a geotermikus energia használatával – vázolta a jövőt Szita Károly, aki emlékeztetett rá, hogy Áder János volt köztársasági elnök mintavárosnak jelölte Kaposvárt, hogy a település igazolja, miként lehet fenntarthatóan működtetni egy hatvanezres várost.