2024. 07. 14., vasárnap, 13:25
Schenk János szerint nem szabad elfelejteni, hogy Orbán Viktor Európa legrégebb óta hivatalban lévő miniszterelnöke, aki 14 éve dolgozik folyamatos politikai ellenszélben. Ez önmagában is komoly diplomáciai teljesítmény – különösen úgy, hogy Magyarország mára valódi politikai tényezővé vált az unióban. Ha ez nem így lenne – teszi hozzá –, akkor ugyanilyen súllyal kellene számolni a horvát vagy az osztrák kormányfővel is. De nem így van.
| Hazafiak Európáért |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
A beszélgetés középpontjában az Európai Parlament erőviszonyainak átrendeződése áll. Schenk szerint a Brexit után az Európai Néppárt fokozatosan balra sodródott, és elveszítette eredeti értékalapú karakterét: a keresztény kultúra, a családpolitika és a nemzetek Európájának képviseletét. Ezzel párhuzamosan a szociáldemokraták, liberálisok és zöldek – a választói akarat ellenére – továbbra is meghatározó szerephez jutnak.
Ebben a helyzetben jelent fordulópontot az új, Orbán Viktor nevéhez is köthető patrióta–konzervatív frakció létrejötte, amely Schenk szerint nem ideológiai lózungok mentén szerveződik, hanem konkrét kérdésekre ad választ: migráció, béke vagy háború, gazdaságpolitika, szuverenitás. Úgy látja, ez az együttműködés – kiegészülve más jobboldali frakciókkal – idővel képes lehet megtörni a „brüsszeli tűzfal” politikáját.
Szerzőnk kitér arra is, hogy miközben Magyarországon stabil, választói felhatalmazással rendelkező kormány működik, Nyugat-Európában sorra omlanak össze a törékeny koalíciók. Schenk János szerint ezt a stabilitást érdemes lenne megbecsülni, különösen akkor, amikor új, tapasztalatlan politikai szereplők ígéretei hangosabbak a valós teljesítménynél.
A beszélgetés végkövetkeztetése egyértelmű: Európa jövője nem a központosításban, hanem az együttműködő nemzetállamokban van – és ebben a vitában Magyarország hangja ma erősebb, mint valaha.