Schenk János: Magyar Péter belesimult a balliberális vonulatba – Heti jegyzet

2024. 10. 20., vasárnap, 12:34

A szuverenitás feladása behódolás – mondja közéleti podcastunk vendége Magyar Péter meghökkentő kijelentése után. A Tisza Párt elnöke az 1956-os forradalom évfordulója előtt azzal a gondolattal állt elő, hogy egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani ahhoz, hogy a magyar emberek megkaphassák az uniós forrásokat. Schenk János műsorunkban bővebben is kifejti, hogy mely kérdésekben kellene meghátrálni, s ezt valószínűleg Magyar Péter hívei sem fogadnák örömmel.

Magyar Péter nagyon szépen belesimult abba Manfred Weber vezette balliberális néppárti vonulatba, amit az Európai Parlamentben láttunk. Az, aki Ursula von der Leyen Magyarország elleni felszólalására felállva tapsol, minden, csak nem magyar jobboldali politikus – mondja Schenk János arra utalva, hogy a baloldal már megpróbálkozott azzal, hogy magát jobboldalinak valló politikusokkal váltsa le az Orbán-kormányt. 

Műsorunkban az európai migrációs helyzetről is beszéltünk, miután már több európai ország is jelezte, hogy baja van az uniós migrációs politikával.

Sokasodó uniós gondok

Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva!

Most elég! – mondta ki egy 9700 fős bajor kisváros polgármestere, amikor a meglévő 2500 migráns mellé újabb 30 ukrán menekültet kellett volna befogadniuk. Az eset persze nem egyedi – hívja fel a figyelmet a változásra Schenk János. Közéleti podcastunk állandó vendége szerint ugyanakkor egységes problémakezelés sem Németországban, sem az unióban nem történik, csupán barkács módszerekkel találkozhatunk szerte a kontinensen. 

Ami biztosnak tűnik, hogy Olaszország ellen is megindulhat hamarosan a kötelezettségszegési eljárás a migrációs törvény be nem tartása miatt, miután az olaszok Albániában hoztak létre egy olyan tábort, ahol a beérkezni vágyók feltartóztatása mellett döntenek a bevándorlási kérelmekről – mondja Schenk János.

Jegyzetírónk szerint Orbán Viktornak igaza van abban, hogy amíg nincs határvédelem Európa-szerte, addig a migránskérdés megoldhatatlan. Bár az aligha várható, hogy a magyar álláspontot befogadja az uniós vezetés, ettől még tény: országok sora követi a példánkat, egyre több állam védekezik kerítéssel az illegális bevándorlással szemben.

Schenk János bővebben szól arról is, hogy a vallási különbözőség az egyik legfontosabb oka annak, amiért a migránsok nem akarnak beilleszkedni és integrálódni az európai társadalmakba. Mint mondja, helyenként mecsetek sora jelzi, hogy Európa már nem egy keresztény, hanem egy vegyes vallású kontinens. A muzulmán családi nevelés pedig egyre nagyobb problémát okoz az iskolákban is, a muszlim gyerekek nagy része késsel érkezik. 

És persze vannak azok az imámok is, akik prédikációikkal lázítják az embereket. Az állandó feszültség és harc arra utal, hogy látens vallásháború zajlik Európában. A bajt tetézi, hogy a keresztény egyházak sem foglalkoznak érdemben a veszélyekkel, rendre kiközösítik azt a keresztény vallási vezetőt, aki nem ért egyet a balliberális egyházi vonulattal. Vagyis az egyházak nem segítik a politikát abban, hogy normális megoldást találjanak a migrációs problémára.