2026. 07. 09., csütörtök, 13:58
Ezt a stílust mélységesen el kell ítélnie egy olyan magyar embernek, aki a normalitás mellett szeretné élni az életét – véli Schenk János az Országgyűlésben megjelenő új jelenség kapcsán. Mint mondja, Németországban kitiltották volna a parlamentből azt a kancellárt vagy miniszterelnököt, aki olyan stílusban szólalt volna fel, mint Magyar Péter.
| Végre Nyugaton, végre Európában! |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
– Megtépázza az alkotmányos rendet ez a hozzáállás – fogalmaz a Heti jegyzet legújabb adásában Schenk János, aki szerint a közjogi szabályoknak nem a napi politikai küzdelmek kiszolgálását, hanem az állam stabil működését kellene biztosítaniuk.
Beszélgetésünk középpontjában ezúttal az alkotmánymódosítások gyakorlata áll. Schenk János szerint önmagában nem rendkívüli, ha egy ország alaptörvényéhez időnként hozzá kell nyúlni, a döntő kérdés azonban mindig az, hogy milyen célt szolgálnak ezek a változtatások. Úgy véli, az alkotmány nem lehet politikai kampányeszköz, mert az hosszú távon aláássa a jogbiztonságot és a közintézményekbe vetett bizalmat.
A podcastban részletesen beszél arról is, hogy több jelenlegi alkotmánymódosítási elképzelést szakmailag vitathatónak tart. Külön kitér arra, hogy a választott tisztségviselők mandátumának utólagos korlátozását szerinte sem alkotmányjogi, sem demokratikus szempontból nem lehet megfelelően indokolni. Álláspontja szerint a választók jogát sérti, ha nem ők dönthetnek arról, hogy egy sikeres polgármester vagy országgyűlési képviselő folytathassa-e a munkáját.
A műsorban szó esik arról is, hogy miért marad visszafogott a jogásztársadalom jelentős része. Schenk János úgy látja, bár több ismert alkotmányjogász is kritikát fogalmazott meg, a szakma nagy része egyelőre kivár. Ennek hátterében szerinte egyszerre állhat szakmai megfontolás, egzisztenciális óvatosság és a politikai bizonytalanság.
A Heti jegyzetben Schenk János arra is figyelmeztet, hogy a folyamatos közjogi átalakításoknak nem csupán jogi, hanem gazdasági és társadalmi következményei is lehetnek. Véleménye szerint ha a politikai többség rendszeresen saját aktuális céljaihoz igazítja a jogi kereteket, az hosszú távon gyengítheti a közbizalmat és az alkotmányos stabilitást.
Az adás egyik legerősebb üzenete ugyanakkor nem is a jogról, hanem a politikai kultúráról szól. Schenk János szerint a magyar Országgyűlésben a kormányváltás óta olyan hangnem és viselkedés vált elfogadottá, amely korábban elképzelhetetlen lett volna. Úgy fogalmaz: a parlament működése mára állandó kampányüzemmódba kapcsolt, amelyben a politikai ellenfél lejáratása sokszor fontosabbnak tűnik, mint a kormányzás.
Szerzőnk különösen élesen bírálja a személyeskedő, sértő megszólalásokat, és úgy véli, ez a stílus nemcsak a parlament tekintélyét rombolja, hanem az egész közélet színvonalát is. Saját, több évtizedes nyugat-európai tapasztalataira hivatkozva azt mondja: a német Bundestagban elképzelhetetlen lenne, hogy egy kancellár vagy miniszterelnök ilyen hangnemben beszéljen politikai ellenfeleiről.
A beszélgetés végén Schenk János a választók felelősségéről is beszél. Szerinte hosszú távon egyik politikai oldalnak sem érdeke, hogy a közélet kizárólag a leszámolásról, a folyamatos konfliktuskeresésről és a politikai ellenfelek megsemmisítésének szándékáról szóljon. Úgy véli, a választók többsége kiszámítható, nyugodt kormányzást vár, amelyben ismét a szakmai teljesítmény és az ország építése kerül a politikai viták középpontjába.
Felvételünk július 7-én készült.